|
 Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
kétségbeesés és fájdalom,
e két kín ráz engem nagyon,
tenger,napfény,égjetek fénylõn
szívemben perzselõn.
szúr a fû,sós a tenger
merengek,kesergek százezerszer
sajog a föld,az ég fénye
világít kinzó hajnalon nem egyszer.
mi ez,ha nem moho hatalom?
hegyek közt,vízen át,szárazon?
zúdul felém,itt van..ideért.
ne vessetek meg ezért.
testem mint a szikrázó nap
s mint a holdvilágos éj
vakon is látni,amint sír,
hideg a kéz,mely hozzám ér,
élet ez?nem halál.és nem is a sír.
beborít a hó ,a jég,a fagy.
kõvé meredek,ha hallak,
képzeletem mese avagy álom?
világom mégsem szánom.
Csak Vágyom,Vágyom,Vágyom. |
|
|
- augusztus 01 2008 11:27:04
Ez egy remek vers lenne, csak valahogy nem illik hozzá ez az írási stílus.....Jobb lenne rendesen leírva, mondatkezdõ nagybetûkkel...bocsi a kritikáért, de egyébként tényleg tetszik, csak kissé zavaró így nekem.
Szeretettel:Henkee |
- augusztus 01 2008 13:16:06
Szép a versed.
Ajándék  : " az alkonyi arany mesevilágom,
életre kel a dajka szárnyain,
s az éjben remegõ pisze imámom,
lopja szívembe felnõtt álmaim"
Szeretettel Joli |
- augusztus 01 2008 21:26:48
Nagyon szép!  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
