Sokat hibáztam, sokat hibáztál,
De már csak a ki nem mondott szavak
Könnye áztatja szívem vörösre mart sebeit.
Hogy nem mondtam egymilliószor el a legszebb
Szót a világon: szeretlek. És mikor szerelmet vallottál,
Csak gondoltam, hogy már mindenkinél fontosabbá váltál.
Ma már csak az fáj, mit sosem tettünk meg együtt, drágám.
Már csak a 'mi lett volna, ha' frázisa döf tõrt a hátamba.
Megannyi terv és szó cikázik klippként agyamban.
Ha lepereg elõttem életem dokumentumfilmje,
Te leszel benne a legszebb egy óra, édes.
Nem számít, ha hibáztam, ha hibáztál.
Magdileona - augusztus 02 2008 23:16:37
Amit elmulasztunk, az mindig hiányozni fog... de akkor is van minek örülni, ha más nem, az az egy óra...
Szép a versed.
Szeretettel: Magdi
