Verset írok most a gépbe
Látom a napkorong széle
Rám tekint a messzeségbõl
Alig látom a tetõtõl.
Sietni kell, mert eltûnik
Bár a vágyak õt még fûtik.
Ahogy tûnik el az égrõl
Úgy néz vissza a felhõbõl.
Alig látom vagy már nem is
Csak a felhõ épp vöröslik.
Vörös az ég, de Nap már nincs
Oda van a drága, a kincs.
Nekem a Nap olyan drága,
Hogy bennem él még az álma.
Azt üzeni jóéjszakát
Álmodjam át az éjszakát.
Reggel újból majd felébreszt
Alszik õ is egy keveset
Vele alszik a szeretet.
Reggel hozza az életet,
Hogy ti nyugton élhessetek.
Jó éjszakát neked is Nap
Találkozzunk újból holnap.
reitinger jolan - augusztus 02 2008 18:41:09
Szép a versed, a Nap megérdemli, hisz nélküle nem lenne élet a Földön.
( miért vagy szomorú a verseimnél ?, figyeld, mert Csingnek és Lingnek gyerekei lesznek és Téged fognak megkérni, hogy írj nekik köszöntõt a keresztelõre, Csing-i és Ling-i lesz a két apróság !)
Szeretettel Joli
loretta - augusztus 02 2008 22:01:02
Így van, Jolival teljesen egyetértek. Nagyon jó lett!