|
 Vendég: 108
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Te tudod, mit érzek szél!
Tudod, hogy szívem néha fél.
Te is érzed Nap,
Hogy szívem néha majd megszakad!
Felszárítjátok könnyeimet,
Ha tehetitek.
De, ha oly hatalmas bánat emészt engem,
Hogy könnyeim áradata
El még sem apadna,
Együtt érzõ esõ mossa.
Elsodorja patakként, s folyóvá duzzasztja azt.
Hisz nincs már mi nyújtson vigaszt.
Arcomat parázsként égetõ könnyeim
Eljutnak a hatalmas óceánba,
Hogy fájdalmam körbejárjon a világban.
Szeretném, ha szél fújna el, mint ujjaim közül a port,
Hogy ne érjem meg azt a kort,
Mikor minden elveszik,
S a magány
Ezüstös fátyolként hull le rám.
Elvesztem hazám,
Mindenkit ki szeret,
S mindent, mit eszem nem feled.
Sötétség borul a világra,
Lepel a szememre,
Fájdalom bilincse kerül a szívemre.
S magány égeti tüzes vassal azt,
De ajkam nem szólhatja a panaszt.
Erõs fonál fûzi össze vérpiros ajkaim,
S nem tudok áttörni fájdalmam pajzsain.
Erõsek azok, mint heves tûzben edzett acél.
Szenvedésem szikrája rajta táncra kél.
Fájdalomtól félõrülten,
Szenvedéstõl meggyötörten
Támolygok meg - megrogyva.
Lépve egy olyan útra,
Min visszafordulni nem lehet.
Nem kísér, sem ki szánna, sem az, ki szeret.
S, ha utam végére érek én
Megváltásként az enyém
Mit ott találok.
Nem, nem barátok!
Egy feneketlen sötét szakadék tátong.
Karjaim kitárom, mint ki repülni készül,
S leugrom végül.
Zuhanás közben atomjaimra bomlok szét,
S, mint a port az ujjaim közül elfúj a szél.
Proton, s elektron, évõdõ szerelmes táncra kél.
Megszûnik az idõ, s tér,
S egy fájdalmakkal teli élet véget ér.
2008.július 27. |
|
|
- augusztus 03 2008 05:40:22
Ez a fájdalommal teli vers megborzongatja az olvasót, hiszen a magány és csalódottság véges üzenete ez, e földi lét megtagadása.
Jó lenne, ha a többi versed a vidámság és reménység hangján üzenné, hogy szép ez a világ s a boldogság mindenkinek jár. |
- augusztus 03 2008 17:28:09
Minden viszonylagos, a fájdalmad is. Nézz körül, van ki gyermekét veszti el, megemészthetetlen pokoli sorsok.
Az élet szava: Menj tovább!
A versed ettõl függetlenül remek, lenyûgözõ!
 |
- augusztus 03 2008 17:58:13
Köszönöm a véleményeket |
- augusztus 04 2008 00:34:20
[b]Kedves Kriszti!
...a fájdalom soha nem viszonylagos!!!!!!....fõleg az nem amit megtapasztalunk....mert más valakinek a kínját átérezni...és teljesen más megélni...
Versed hõfoka igazi, mély sebrõl árulkodik...félelmeid valósak...és belenéztem honlapodra is, a versed hatására...és csak azt tudom neked mondani...aki eljut bizonyos okok miatt erre a lelkiállapotra....annak teljes , 18o fokos fordulattal kell új utat keresnie....csak magadban bízhatsz...magadra számíthatsz...és arra, hogy talán az életösztön erõsebb halnivágyásodnál....ehhez kívánok és kérek erõt....
A versed természetesen nagyon mélyrõljövõ érzéseket takar...ezért is tetszett nagyon...
Szeretettel[/b]
szí. |
- augusztus 04 2008 14:12:49
Szia Kriszti!
Mindenkinek a saját fájdalma a legmélyebb,, hiszen ezt éli át. A Te korszakodban, most ez, amit nagyon jól átadtál írásodban. Szépek a hasonlataid, jók a rímek, s úgy látom ösztönösen megtaláltad a legkifejezõbb szavakat. Maga a vers megérintett, de bízom benne, hogy hamarosan átbillensz! Egy ideig gyászolj, mert az kell a léleknek, de mindig tudd, valahol valaki csak Terád vár!  |
- augusztus 04 2008 17:15:17
Köszi mindenkinek a véleményeket, rólam csak annyit, hogy boldog házasságban élek, s már vannak barátaim, akik hatására megváltoztattam, de néha vannak pillanatok, mikor elõtör belõlem a régi önmagam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
