Napkorong

Nem kértem, mégis kaptam

Nem tudom elmondani Neked,
De leírva talán értelmet nyer e üzenet.
Egyszerû kis versem szívembõl szól,
Fogadd minden szavát magamból.
Azon a napon, mikor megismertelek,
Hosszasan beszélgettünk, s megkedveltelek.
Másnap ott folytattuk, ahol abbahagytuk,
Nem csak komolyság volt, sokat kacagtunk.
Napról napra így teltek az estéink,
S közben mind közelebb kerültek lelkeink.
Hirtelen jött érzéseink nem szalmaláng,
Ez nem lobban el, örökre összeköt már.
Észrevétlenül épültél bele testembe,
Szívem kulcsát magadnál hordozod mindörökre.
Nem kértem az élettõl, nem követeltem,
A nagyravágyó tervek nem az én jellemem.
Csak boldog szerettem volna lenni,
És valakit igazán, tiszta Szívbõl Szeretni.
Társra, megértésre, Szerelemre vágytam,
Egy emberre, aki bennem az értékeket látja.
Akit nem a külcsíny, a dicsekvés dominál,
Hanem önzetlen szíve tárt kapukkal vár.
Nem kértem, de mégis kaptam kincset,
Mit adsz nekem, pénzben kifejezni nem lehet.
Minden Veled töltött perc ajándék számomra,
S tudom, hogy senkit sem fogok így Szeretni soha.
Hálát adok a sorsnak, hogy az életed része lehetek,
Csalódást nem fogok okozni, ezt bizton ígérhetem Neked.
Rengeteg csodás élmény vár még Ránk,
Köszönöm, hogy szíved épp reám talált.
Papírra vetem, e szót, hogy Szeretlek,
De tudod és érzed, hogy töredéke érzéseimnek.
Annak amit valóban, legbelül irántad érzek,
Azt szavakkal kifejezni nem lehetséges.

Hozzászólások

Torma Zsuzsanna - augusztus 05 2008 07:57:59
Nagyon szép szerelmes vallomás!
Üdv.: Torma Zsuzsanna

BeYu - augusztus 05 2008 15:54:31
"Papírra vetem, e szót, hogy Szeretlek,
De tudod és érzed, hogy töredéke érzéseimnek."....nagyon szépen fejezted ki ezt a mély és erõs érzelmet!

Remélem ilyen boldog marad életed, mint amit ezek a sorok tükröznek!