|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Elmúlik minden, már lassan ver a szívem,
S minden könnycseppbe lelkem temetem.
A múlt máglyán ég, lángol minden régi emlék.
Csak magam maradok,sorsvesztett vagyok magam útján, ámulva nyúlok kezed után.
Elhagytál...
Mérgezett szívem csak az alkonyi szél röpíti el innen...
Szárnyán visz a holt szerelem, semmim sincs már,
csak te voltál, veled volt szép csak minden táj.
Most bolyongok, nekem kihalt a világ...
Sírva rohanok emléked után!
Ordítok, de senki sem hall...
Meghalt szerelem, mit egy könnycsepp takar!
Üressé vállt a némaság, a szótlan gondolat is fáj...
A bénaságba merülök, nem mozdulok csak ülök,
s tehetetlen bámulom képed az asztalon.
A sors akarta így, hogy eltûnj azon a nyári hajnalon...
Azóta gyûlölöm ha jön a nyár...kisétál belõlem a lélek, s egyedül sötét pusztákon jár,
Míg szívedre egy másik nyáron újra rá nem talál... |
|
|
- augusztus 05 2008 12:46:10
nagyon szép a versed,teljesen magával ragadt.átéltem..és hányszor voltam már én is így... remélem te is nemsokára túllépsz rajt.. |
- augusztus 05 2008 14:11:15
encikeangel koszonom h ateled a versem...sajnos eleg messze vagyok en meg a jo verstol de igyekszem...ez a szomoru allapot amugy is csak neha jon elo de akkor magaval ragad aztan hirtelen el is illan |
- augusztus 05 2008 16:00:59
Szerintem meg közelebb vagy, mint hinnéd! 
Teljesen magával ragadó sorok, amiktõl feléledtek az emlékeim!
Remélem azért a szomorúság egyre ritkábban talál majd meg!
Üdvözlettel:
BeYu |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. április 03. csütörtök,
Buda, Richárd napja van.
Holnap Izidor napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
