|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Beszél a csend...
Nap-mint nap
Könyököl ismét levesembe.
Kínok gyötörnek,
Álmok zaklatnak
S görcsösen kapaszkodom kedvesembe.
Csikordul a szív...
A múlt belém kését döfi
S szétvágja emlékek plakátját,
Amint gyermekem
Magához szorítja sírva,
Porcelánfejû bécsi babáját...
Nyílik egy fiók...
Benne ákom-bákom...
Alatta gyermek-jajszó hallik.
Mögötte félelem...
Könnyek, és sápadt arcocska,
És segélykiáltása az egekig hallik...
A fiók csukódik...
S benne befullad
A tüdõben tartott levegõ...
Majd a fájdalom,
-Mert az agyam éber -
Testembõl õrjöngve tör elõ...
Mit tettem?
Eldobtam õket?
Találkozásaink isszák a pillanat...
Nyugtatom magam...
Szótalan simogatások;
S a könnyeink befelé titokban hullanak.
Közben újra
És újra ébredek...
Egy hang mondja, vissza ne nézz!
Szíved velük van
És a szívük veled,
De a rossz már rég a távolba vész!
Új szerelem szele
Forrón átölel, simogat, s virága
Magát felém nyújtva nyitja az új- és új szirmokat.
Nagyon szeretem...
Életünk már egybefonódott,
Mert két sérült ember szíve egymásba ivódott...
Csak a rossz a jóban,
Hogy gyermekeim távol,
S nem ülhetnek folyton velem közös hajóban...
Pedig érzem,
Látom és tudom:
Vezetnem kell õket így távol is, a rögös életúton... |
|
|
- augusztus 06 2008 07:43:08
Tetszik, hogy a rövid sorokat mindig hosszabbak követik! 
A múlton rágódni sokáig nem is szabad, mert csak felemésztene! 
A versben az tetszik a legjobban, ahogy az "új szerelmet" belefontad! 
"Új szerelem szele
Forrón átölel, simogat, s virága
Magát felém nyújtva nyitja az új- és új szirmokat."...gyönyörû!
Üdvözlettel:
BeYu |
- augusztus 06 2008 10:36:36
Keves Horika!
Amennyire szomorú, annyire nagyon szép versed!
Nagyon-nagyon tetszett!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 25. kedd,
Lajos, Patrícia napja van.
Holnap Izsó napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
