Zörren az avar lábad alatt,
színes levelek tarkasága.
Úgy hallom mindegyik
történetét zengi.
Egy-egy újabb lépés,
milliónyi újabb mesét hallat.
Vidámak, sárgák, könnyedek,
borúsak, bordók, terhesek.
Megint mások csak kavarognak
színtelen.
Egy-egy levél akár mint mi emberek.
Mi is lehetünk tarkák, sárgák, bordók,
vidámak, terhesek és borúsak.
Egy hirtelen szélroham elsodor nyomtalanul.
Én csak nézem, ahogy száll ez a csodálatos kavalkád.
Velük szállok én is, az ég felé,
talán meglelem társam, a színem, az életem.
Hogy majd én is mesélhessek egy lánynak,
ki õsszel az avarban sétál tanácstalan.
