|
 Vendég: 34
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mocskos tenyered s fekete körmeid,
Mind azt sikoltják, hogy fel kell tölteni
A gödröt, r17;mit kiástál egyszer még rég,
Azt hitted így majd minden homályba vész.
Zuhog rád esõ, s te még mindig ásol,
Odakint a hidegben egyre fázol,
Régmúlt emlékek érzelme támad rád,
Csendes kis sikolyuk sokszor beléd vág.
A dal és a sötét mind benned émelyeg,
Lassan marcangolnak húsevõ érzelmek,
Kátrányt lélegzel, és mérget iszol este,
Álmodban a remény folyton újra megvet.
S a vágy, mint fûrész kettéhasítja szíved,
És naponta felzabálja legjobb míved,
De ne figyelj, csak áss, míg erõdbõl telik,
Tudod, hogy sok mindent kell még eltemetni.
1. Halk nyögés, 2. Mély lélegzetvétel,
3. Rémültedben most a földre nézel,
4. Ott fekszel lent a sárban, mint szürke halál,
És végül 5. Szerinted kapard a föld alá? |
|
|
- augusztus 11 2008 09:23:00
Nem tudom segíteni akarsz-e ezzel a verssel? vagy te is csak mélyíteni szeretnéd a gödröt.Lesújtó vélemény valakirõl,aki szerintem fontos lehet neked, ha ilyen erõs érzelmekkel szólsz hozzá.
üdv.
v. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
