Szívbe markoló szerelem kell,
A fájó könnyek tünjenek el.
Csillagos éjszaka betakarja vállam,
Ajkaid csillognak a Hold sugarában.
Szeretve lenni ez jó,
Hozzád bújni izgató.
Ha jönnek a hajnal csillagai,
Türkizkék szemedbe pillantani,
Opálos gyémántként fénylik majd,
Szemedben a szerelmes pillanat.
Ezernyi csókod nem elég,
Fölénk hajol lágyan a sötétség.
Szívünkbõl szól ez a szerelem,
Ami a lelkünkön pihen.
Szállnék veled angyali fényben,
Egy érintésre vágyom minden éjjel,
Kezed melegében megbújva,
Átélem szerelmünket újra.
Szívünkbe villan egy fénysugár,
Lelkünknek ez a boldogság.
Forrón csók, ölelés,
Feledjük, a szenvedést.
[/i]
