|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Mint egy halvány fénysugár a sötét éjjen át,
Oly vártan jöttél vissza nem rég hozzám.
Ha rád néztem minden bánatot feledtem,
Kerestem a jövõt, melyben még mindig hittem.
Csókjaid, szerelmes szavaid hinni engedtek,
Hagyták hogy boldogan veled lehessek.
Fogadalmam, melyet magamnak tettem,
Egy pillanat alatt el is feledtem.
Kértél legyek ismét boldog veled,
Kezdjünk együtt egy közös életet.
Feledjük el a keserû múltunk,
Melybõl már mindketten oly sokat tanultunk.
Hittem, bíztam, reményekkel éltem,
Azt hittem már nincsen mitõl félnem.
De a jóslat ismét legyõzött minket,
Elvette újra közös életünket.
Csendben suttogtad: még mindig szeretlek,
Mégsem lehetek újra melletted,
Kérlek ne gyûlölj, bocsáss meg nekem,
Ne gondolj rám, mert meg sem érdemlem.
Körülöttem csendben szûnt meg a világ,
A pokol kapuja ismét nyitva állt.
Ahogy a világosság belopózott a komor éj árnyai közé,
Oly hamar tûnt tova az imádott röpke fény.
Én ismét csak egy magányos szerelmes vagyok,
Akit az Élete visszafordíthatatlanul elhagyott. |
|
|
- augusztus 13 2008 15:17:29
Kedves Birlay!Nagyon tetszett a mûved annak ellenére hogy igen szomorú!Üdv:Eve |
- augusztus 13 2008 18:09:41
Néha nem rajtunk múlik a boldogság, mert a Sors közénk áll. Végtelenül szomorúan, de csodálatosan írtad le érzéseid.  |
- október 20 2008 18:32:23
Nagyon tetszett a versed, bár nagyon szomorú, de általában ezeket az éréseket lehet kifejezni a legkönnyebben.
Nos, remélem, hogy már változott a helyzet. |
- január 17 2009 18:28:06
Kedves Birlay:ne add fel ! Az õnértékelésed pedig ne húzdle olyan mélyre,hisz van te benned valami ami csak a tied és senki nem veheti el tõled.....
Ûdv : nemeti6 köszönöm hozzá szólásod versemhez. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. szeptember 05. péntek,
Viktor, Lőrinc napja van.
Holnap Zakariás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
