|
 Vendég: 121
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Azt mondják minden egyes nap áldomás,
Szerintem pedig csak kárhozás.
Ahogy telnek a napok lelkem szürke tengerén,
Rá kell jönnöm,
hogy nem jön senki személyében sem a segítség.
Fájni már nem képes a szív,
Hisz rég meghasadt az érzelmek nélküli léttõl,
Miben úgy gondolja, jobb lenne,
ha megállna a dobogása.
De a lélekkel és a testtel szemben ez nem lenne tanácsos,
Bár mindegy is nekik már.
A magány kebelezte be egész lényét,
láttatni meri a kárhozat fényét.
Mily szépen is csillan meg e különleges másvilági fény,
szinte vonzza magához a botladozó lelket.
Kezei elérik mit akart,
de mintha álomból ébredne,
valaki vállánál fogva megragadta,
és kivonszolta a partra.
a nagy árnyék tulajdonosa,
a remény sugara.
Ajkai hallgatagok maradtak,
bámulta a megmentõjét vele jótevõjét,
belátta, hogy tévedett,
s a lelke életre kelt. |
|
|
- augusztus 13 2008 20:00:15
Igen, a remény élteti az embert... szépen fejezted ki a mondanivalót.
Üdv: Magdi |
- augusztus 14 2008 08:37:03
Szép a versed, kedves Eve! A reménysugár mindig ott van valahol, csak észre kell venni!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- augusztus 14 2008 14:30:37
Kedves Magdileona!Kösönöm hogy hozzászóltál a versemhez!Örülök hogy tetszett!Üdv:Eve |
- augusztus 14 2008 14:34:29
Kedves Torma Zsuzsanna!Igen, a reményt észre kell venni, s sohasem elereszteni!Örülök hoy elnyerte a tetszésedet a versem!Üdv:Eve |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
