|
 Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A bajban vagy igazán magányos,
Belül csak a tehetetlenség mardos,
S könny után könny folyik csupán.
Nincs senki, aki a kezed megfogná,
Nincs váll, amire támaszkodhatnál,
Nincs kar, amely átölel, ha úgy fáj.
Csak érzed, sötét mélybe zuhansz,
S azt hiszed, fényt többé nem látsz.
Összeszaladt ma tíz év bonyodalma.
Mivel a megoldást nem látod sehol,
Lassan megbolondul riadt elméd.
Most kellene a szeretett férfi lelke,
Talán sorsod könnyebben viselnéd,
De õ sosem volt tõled messzebb.
Összeszorított fogakkal mész elõre,
A sírástól nem tudsz beszélni sem.
Várod, hogy talán valaki megszán.
De szemben csak a jéghideg fal áll.
Menekülni kellene egy más világba.
S kezedben szorítva méregpoharad
Áthajózni a tüzes folyón a pokolba.
Eladnád lelkedet a sötét angyalnak,
S megbékélten porladnál a lángban.
Ezt tennéd, ha nem lennél ily gyáva. |
|
|
- augusztus 19 2008 08:22:40
Kedves Loretta!
Igazán az a gyáva, aki eladja lelkét a sötét angyalnak!
Szépen megszerkesztetted a versszakok sorait: két ötsoros, két négysoros és két háromsoros.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- augusztus 19 2008 15:36:59
ne add fel.... tudod,a rossz után csak jó következhet....engem mindig ezzel éltetnek.persze fordítva is igaz,így mindig forog a világ...élni érdemes!nagyon jó lett! |
- augusztus 19 2008 20:55:25
Nagyon jól érzékeltetted ezt a lelkiállapotot. Azt hiszem, ismerõs ez nekem... szép lett a versed!
Szeretettel: Magdi |
- augusztus 20 2008 12:25:46
Köszönöm együttérzõ szavaitok! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
