|
Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
M
Édes, én nő vagyok...
Anya figyelt és mosolygott,
nő vagyok, magassarkú cipőben járok, |
|
M
jó emberek, és rejtett vágyak
a fennkölt írásaikban meglelik
nyugalmukat, mit eléd tárnak! |
|
V
Sok éjszakát vesztegettem olyan emberekre,
aki egy másodpercet sem érdemeltek az életemből.
Megbocsátottam sokszor, és elfogadtam bocsánatkéréseiket,
de pontosan így jöttem rá arra, hogy nem óhajtok az életembe férfit |
|
M
Az élet, akárcsak a hinta,
Ide oda imbolyog a szélben,
Felkerül, és visszaül a porba,
Jó is ez és rossz is egyben, |
|
M
Sajnos ekkor malőr esett.
Arra járt egy komisz róka.
Meghempergett a kis tóba.
Bundájára bukfencezett... |
|
V
Más ,ez a régi szerelem
Édes égető érzelem
Amely mindennap lángolt
Egymásra vágyott |
|
M
Karom kitárom
még magasabbra vágyom.
A szél hajába kapaszkodva,
mintha szárnyam volna |
|
M
Kivert kutya a határban csontról álmodozik...
Mi meg csak küzdünk, hogy túléljük a vihart... épen!
|
|
M
Tovább, tovább az utamon,
Eltelt időt számolgatom,
Hisz már minden nap ajándék,
Ennél többet mit várhatnék? |
|
M
Ne pletykálj, azt nem szeretem,
Ő rád bízta a titkait,
ily' módon nem kellesz nekem
ne beszélj, hiszen nincs ma itt! |
|
M
Egy van közöttük,nincs hó rajta,sok
kis színes lámpácska világítja, az
erdő lakói kíváncsiságára. |
|
M
A napfény sápadt gyerek,
Pocsolyában hentereg. |
|
M
Decemberben,ünnepek havában.
Nincs is jobb egy meleg kis szobában.
Meleg kis szobában,ünnepi fénynél
Egymás iránti szelíd féltésnél. |
|
M
Nem magamnak írok csak is neked
Hogy megértsd végre lényeged
Ami nem más csak hogy szeress |
|
M
Süllyedő hajóként, fájdalom súlyától,
ébredeztél lassan a Nap sugarától.
Gyenge szellő suhant szépséges arcodon.
|
|
Sz
Simogató fénye szemednek
megérinti mélyen szívemet
régi emléke az érzéseknek
forró könnycseppek égetnek
|
|
M
Szól a tangó, táncolj velem,
hát add ide a kis kezed,
boldog élet igen, nekem
tudom, hogy Te is szereted! |
|
M
Szürke köd gomolyag alatt
Haldoklik a szép őszi világ
A néma nagy csendben vár
Lustán mozdulnak a napok |
|
M
Elázott tealevelek,
szaunáznak a csészémben.
Pára fölött elmerengek,
milyen is volt elmúlt télen. |
|
M
Hisztérikus, sápadt arccal
dobognak a nyitott ablakokban...
a menyegzői vörös napnyugtában
sápadtan, és... vannak, akik nem mennek férjhez. |
|
M
Hát eldobom a kardot,
De megnyerem csatát,
Nem vívom a harcot,
Csak eltörlöm az okát, |
|
M
Csendesen leszállt az éj,fátyol
borult a külváros peremére.
Egyszer csak váratlanul,de hirtelen,
az első denevér a színen megjelent. |
|
M
De ott leszek én, ott, hol kéred még,
Míg létem épp oly ékes számodra, mint nekem a tiéd. |
|
M
Egyszerre két szív hajt,
Míg máskor egy is sok,
De ha egyszer megtalállak,
Veled egy félen is osztozok, |
|
M
Nem járom már én a fenyveseket,
Nem bír már a lábam csak keveset
|
|
|
|
Ma 2025. július 06. vasárnap, Csaba napja van. Holnap Appolónia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|