|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Nem feledem a testi értelemben vett szeretetteimet sem,
Mert őket is szeretem, tisztelem, |
|
 V
Számolom a múló napokat
Vajon elfogadsz- e kedvesem,
Megfoghatom dolgos kezeid
Simogatni Téged kedvesen. |
|
 M
Tehetünk érte, higgy nekem!
Ki mondja meg? - még kérdezed?
Szorítom nézd a két kezed!
- Szeressünk! Hitünk ez legyen! |
|
 MM
Mivé lett a világ?
Hol az emberiség?
Miért öl ember?
Embert semmiért. |
|
 V
A lustán kélő aranyba bújt fény,
ébred a bronzba takart föld felett,
s nyugodt csendbe takaródzott éj,
hosszú "világa" lassan megremeg. |
|
 V
Fényárban úszik a kis szobám,
napsugár kacsint, mosolyog rám,
íme itt vagyok, hát hívtatok,
melytől én olyan boldog vagyok!
|
|
 V
Néha elég egy csöppnyi fény,
gyertyaláng az asztalon.
Képzeletem andalog,
hallom a nyár énekét. |
|
 V
Szíveket szeretni
lelket megnyugtatni,
szavakkal érinteni,
annyi szépség |
|
 M
Egy tűzgolyó pattog ide-oda,
Áthatol a legvastagabb falon.
Tüzet okád, mint házi sárkány,
Bejöhet az eresz csatornán át. |
|
 V
Emeljetek szárnyatokra setét seregem,
búmat, bánatomat véletek elfeledem!
Szálljatok magasan, hol az eget márványozzák,
kékre festik,veletek látnám mindezt napestig. |
|
 V
Ma sugárzik a lelkem,
most játszik talán utoljára
a napsugár a falevelekkel.
Csalóka a kék szemű ég, |
|
 M
Hullanak a falevelek,
Jönnek téli üzenetek,
Készüljetek jó emberek,
Távozóban a nagy meleg. |
|
 M
Egyik jobban ragyog,
másik oly halovány.
mint életünk egén,
a fénylő szivárvány. |
|
 M
Kapcsolatok hálójában
vergődik az ember,
kényszer köti a hálókba,
vele védelmet nyer. |
|
 M
Valakit egy váratlan baleset ér,
Benned meg ott a kétség,
Miért nem voltam ott vele,
S nem voltam vele többet, |
|
 M
Vedd észre a pillanatok apró örömét,
ne csüggedj, ha magányod a szíved tépi szét,
jó barátod melletted van, nyújtsd felé karod,
megérint egy édes dallam, hallgasd, akarod!
|
|
 M
a november is kedvet kap magához,
a világ hozzákezd a változáshoz,
a látóhatár deres fagyba rémül,
s egy másik Isten háborúzni készül. |
|
 M
Szíved már rég nem az enyém érzem,
de nem is ezt kérem,
Csak arcod egy csöpp szegletén mosolyt. |
|
 H
Izzó pengéken lépdelek.
Oly hatalmasat álmodsz,
hogy nem láncolhatnak kék fagyok
a lét talapzatához.
|
|
 M
Nem vagyok csupa fájdalom,
érző szív dobog könnyem felett,
szemeim néha az eget ostromolják,
s csak ütemes dobbantásom a képzelet, |
|
 M
A jelen valós,
a múlt mese,
a jövő...
sorszám. |
|
 M
Nem jött el a leány, üres lett az utca.
Vak házak ablakát fakasztotta búba.
Csendesen sírdogál hívó ölelésem,
derekadra vágyik minden érintésem. |
|
 M
Ma,
oly sötét, hosszú az éjszaka,
nem suttog a szerelem szava. |
|
 M
Lobogó lángok,
táncoló lányok,
suhogó selymek,
lebegő léptek, |
|
 H
Nem ülünk mi ketten
könyvecskét lapozva,
miközben alászáll
a narancs napocska. |
|
|
|
Ma 2026. október 01. csütörtök,
Malvin napja van.
Holnap Petra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
