|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Cs
Emlékét mégis őrzöm.
Szívem átjárja öröm. |
|
 V
Serénykedik folyton,
tityeg-totyog, de előbbre nem jut,
egyenest kerül,
elsődleges a bonyolult. |
|
 V
A gabona már letette fejét,
van már kenyérnek,s etetni való.
Megint eltelt egy különös nyár,
hogy a télben, ha rágondolunk, |
|
 V
A vágyam oly szerény.
Nem kérek kincseket.
Csak azt, hogy légy enyém.
Ne mondd azt, nem lehet!
|
|
 V
Mintha itt lenne két kezed,
szinte érzem ölelésed;
csak az a vékony határ,
úgy, de úgy fáj. |
|
 MM
A születés csoda,
Szerelmes Vénusz öle
Nyitogatja csábító ajkait, |
|
 MM
Vacsi az egyik unokahúgom,
S cuki,nagyon imádom,
Puszit azonban nem szeret adni,
Mérges arcot szokott vágni,
S sokszor nem szeret megpuszilni. |
|
 V
Mert a szép szavak mindig annak jutnak,
ki a legkedvesebb szívednek aznap,
s hogy a bosszúvágy, hogy fajul csókká,
és hogy a virág miként nyílik nappá, |
|
 V
Kihűlt, mi egykor
lázasan izzott,
ki nem mondott szavak, |
|
 V
Türelmetlen voltam ...
A kutyánk is, Rigó a házunk küszöbén várt,
Tűkön ült vagy parázson,
Nem mindig van Május, a természet hívó ereje minket a rétre kiált ! |
|
 V
Voltam ölelésajkadtól hevült test,
csendre meztelenedett lélek-akt,
csókod ízét aléltan szomjazó perced.
Vagyok szín-fakult, pusztásodott est, |
|
 M
A visszanyelt mondanivaló torkán,
ha megakadnak
a gondolatok
és gombóccá gyűrik az egész napot, |
|
 M
Remegjen a testem, lábam,
Teljesüljön minden vágyam.
Álljon meg az idő benne,
Vége annak sose lenne. |
|
 M
Érzi rabsága hosszú lesz még
A mindennapok vérét vették
Csak kényszerítik, parancsolnak
Mit sokáig nem bírhat |
|
 M
Néha úgy érzem csak álom
ott járok azon a tájon
régi kép tér vissza bennem
mi volt jobb lenne felednem. |
|
 V
Rám nevettél, csillogott a szép szemed,
nem feledjük soha a szép perceket!
Megérintett szép szavad és mosolyod!
Eggyé váltunk! Hogyan? Te ezt jól tudod! |
|
 V
Cifra sorsom szegélyezik vad álmok,
Elhullanak mellőlem a barátok.
Nincs ki most már én mellettem kiállna,
réten állok nyakig érő bú-sárban. |
|
 V
Volt egyszer egy csoport béka,
béka ősök ivadéka.
Akik versenyezni kezdtek,
magas tornyot célba vettek. |
|
 V
Ínyenc macska
egerét tejbe áztatta.
Jóízűn felfalta,
bajszát is megnyalta, |
|
 MM
A kis ördög fiókák.
Sasként szárnyaltak.
Lábukat elvesztették,
Ezután csak ugráltak.
|
|
 V
a testemet érzem mint egykori öreg-
asszonyok jaj a lábam s én tehetetlen tömeg
sodródom az ágy két partja közt
leszállni mint léghajónak a föld |
|
 V
Miértek és hogyanok,
ágyazzák körbe tudatod.
miértek és hogyanok,
válaszai adnak holnapot.
|
|
 V
Szegény, beteg, rongyos jövőnk;
A Szomorú Bohóc; |
|
 V
Lágyságod mostoha hangja
Világod félénk gyöngyszeme.
Barlangok mélyén árnyaid romjaiként hevernek
Az ábrándok, s marják megbúvó lelked,
|
|
 V
Ma is tolták, újra láttam,
megismert a félhomályban.
Találkozott tekintetünk,
egy utunk van, azon megyünk... |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
