|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 M
Késik a renyhe tavasz, dideregnek az esteli fények;
Megfagy a víz odakint, mint január idején.
Gyenge a Nap, ki se bújik a tétova, szürke ködökből;
Árva papírgalacsin fázik az út közepén. |
|
 MM
Vörösre festette az ég alját a lemenő nap,
belemászott a fekete felhő hívatlan.
Megdermedt a lég, a lomb csüngött kókadtan,
csak a patak vizének szeme villogott szúrósan,
|
|
 MM
összekuszált fények
ébredő csendjében
lángol szerelmed,
már több mint húsz éve.
|
|
 MM
Elkísérsz álmomba,
De tudd:
Csak ábrándom vagy.
Szebb nálad az éber valóság. |
|
 M
A test követeli jussát,
de börtönbe zárja lélek,
szárnyaidon a szabadság -
láncok között is feléled. |
|
 M
Hamu porlik bennem,
gond-viselj Istenem.
Hamu porlik rajtam,
Hozzád imádkoztam. |
|
 MM
harmatot sistereg
a felszaggatott föld sírása
fájása barázdákban csitul éjszakára
|
|
 MM
Létem kicsinyke gombócként ragyog,
akit
folyton befalnának a nagyok,
( pedig, nehezen emészthető vagyok.) |
|
 MM
Emel a dagály,a tenger mély, visz az áramlat.
A csalóka öböl tiltott, zátonyokkal szabdalt.
Óvatosan lassan haladj s kapaszkodj velem,
Függőséggel zsúfolt a világom,mered?!
Még egy kapcsolat, a kötélzet feszít és enged. |
|
 MM
Vége van, vége hát
Csupa Tüske, kínlódás
Közös álmunk messze száll
Ma már tudom, hogy csak hazugság! |
|
 MM
Bebörtönzött vad világ,
mámorból kifogyott habcsók falatkák,
tomboló vad vihar égi mámora,
a kétséget tépázó vad szél vihara, |
|
 MM
Míg elheversz a régi pamlagon,
előkerül nemzetiszín kokárda,
s míg zászlót bontok, újra hallgatom
- betör a zajgás, élet a szobába –
marsot gyakorol a karhatalom… |
|
 M
Mért forog a föld
Nem tőlem kérded.
Mitől bonyolult
Ennyire a nő, |
|
 M
Senki nevem semmi része
Mindenből tart a semmiségbe
Útja során poros lába
Semmiért az út porába |
|
 N
Elkísérni hosszú rögös útján,
Elmerengve fájdalmas kis múltján,
Letörölni minden fájó könnyet,
Varázsszóval élni sokkal könnyebb. |
|
 Cs
Másnap délben kezemben az inge,
rajta vérfolt, még az is áldott dísze..
Hogy káromoltam akkor a jó Istent!
...de bocsásd meg a mi vétkeinket!
|
|
 Cs
Három piros rózsa,
Lelkem vigasztalója,
Amit Nőnapra kaptam,
Tőled, kinek szívemet adtam! |
|
 Cs
Túl sokat ittál,
de nem eleget.
Ezért váltottad be
az utolsó üveget.
|
|
 M
Mint vén kehes mozdonyok
fújtattak benned éveid.
Egy pöffentés elég lehet
- hitted e - karodban vér kering |
|
 M
Mit tegyek? Nem sikerül.
S a gondolat,
mint fáradt fecske
a tengeren: elmerül, |
|
 M
Szél-szaggatott felhők
mint rongyos lepedők
lógnak az ég peremén, |
|
 M
Árok partjára, fű között,
egy nagygiliszta költözött.
Kicsalta őt a friss eső
utáni enyhe jó idő. |
|
 Gy
Időutazásra hívott egy felvillanó fény
s ott találtam magam a kezdet kezdetén
mikor még egy ütemre dobbant szívünk
ugyanazt a rezgést rejtjelezte
szakadásra ítélt idegrendszerünk. |
|
 Cs
ölednek csábos holdsarlója
az eget is a Földre hozza
száraz ágam beleszúrva
csillagokat varázsolja
|
|
 M
Aranyszínben egyre feljebb
jő a napsugár,
ágak között őrködően
körbe-körbejár. |
|
|
|
Ma 2026. június 13. szombat,
Antal, Anett napja van.
Holnap Vazul napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
