|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 MM
Falba ütközök sokszor,
Ha ki nem mondom, akkor
Akkor is, mert szavam áll,
Áll egyre, s lelkemben száll. |
|
 N
Halott a világ reménye -
ködöt rajzol maga köré,
megfakultak már a fények -
zuhannak árnyékok fölé.
|
|
 N
Ereszkedik egyre lejjebb
szakadó foszlánya ágakon leng,
ködébe fojtja a fákat,végigkúszik az utakon,
ott lapul berken és tavon, |
|
 N
S a dér is itt van összeszóródva,
Rabszolgaként ugyan az Úr mellett,
Még lesznek nyarak Én csillagom...
De az Őszben maradok, pedig annyira szeretlek. |
|
 N
Kifolyt markomból az idő,
míg bensőm némán üvölt
s az Ég bezárta kapuját
itt van dolgom, élni kell tovább! |
|
 N
Akkor mindegy, hogy milyen,
nagy, vagy senki voltál előbb!
Elődbe hull a köd,
és elmúlik a múlt és jelen,
csodásan, hirtelen! |
|
 N
Most füstös ízű ősz költözött a kertbe
barátként üdvözli esti szürkület
Egymásra boruló leveleknek lelke
szerte rebbenve zörgeti léptemet
|
|
 N
Végre, De mi végre?
Végre ennek is vége.
Vége van a zenének.
és ennek versikének. |
|
 Cs
S öklöd – ha újra odacsapsz
a testbénító csöndre –
a néma penge-él panaszt
tettekre ösztönözze.
|
|
 Cs
Ülök bús rácsánál börtönömnek én.
Egyetlen táram egy ifjú sas-legény.
Csapkod a szárnyával az ablak alatt,
És a karmai közt véres a falat.
|
|
 Gy.
A tónak sugarát a nap hinti szerteszét
a ritkás lombokon át.
Esteledik, ködök gyűlnek a fák alatt,
a domb mögött elbújik a nap, |
|
 Gy.
Köröttem végtelen körben
Minden rezdül és minden él,
De fogoly: varázstükörben,
Köztük egy többé nem remél. |
|
 Gy.
A nikkelszamovár is elszállt a minap.
Mit ér a létem ha üres zsebbel állok,
s, Önt nem láthatom a százforintoson? |
|
 Cs
Az éjszaka csupa dér.
Lassan megérint a tél. |
|
 Cs
Isten teremtett világot,
belehelyezte Ádámot.
|
|
 Cs
Összeér veled egy általad is kívánt álom - út,
Összeér valahol - s egyszer a Mindenségben mártózik. |
|
 Cs
Fejem a térdemre hajtom,
kezembe temetem arcom,
ujjaim közt átcsorog az alkony. |
|
 Cs
Lehullt a széplő tarka lomb,
csontváz ujjakkal int a fa.
A szél nyiszorgó rossz doromb,
kedvetlen szóló harsona.
|
|
 N
kihullik csörömpölve az ima
s a szó elillan mint a távol
aranyban fénylik Ady alkonya
|
|
 N
a nesz,
a szó,
a mozdulat,
egyetlen irányt mutat.
|
|
 Cs
Hallgasd a szíveddel
Lelked hangját!
Hallgasd a szíveddel
dobok szavát! |
|
 N
A világra jövés fájdalma emészt,
Az ágy oly keskeny, kemény,
S kezemmel kezedet fogom.
|
|
 Gy.
Levelek hullnak jön az ősz
ágakhoz ragaszkodnának
de mégis az idő győz
sárgásbarna színekbe
öltöztet mindent |
|
 Gy.
Méhed gyönyörű világom volt,
S lett most börtönöm.
Keserűség tölt el,
Elmúlt az öröm. |
|
 Gy.
Hegyek völgyében
fájdalmas könnyek között
ácsorgok árván.
(eltévedve)
|
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
