|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Cs
Mint szomjazó embernek ősz aranya,
mint dermedő reggelen meleg kabát,
Részeggé tett most szív tavasza
szomjazom, fázom… szükség van Rád! |
|
 Cs
Elmerül szívemben a dallam,
bőröm sejtelmesen bizsereg,
szólnék- de megcsuklik szavam,
szememből lassan könny pereg. |
|
 Cs
Ez is megvolt, még sincs este!
Mindjárt más az ember kedve.
Visszatérünk az ivóba,
Sári balra, én meg jobbra.
|
|
 H
Pohárba töltelek
asztalomra teszlek
nézegetlek egy ideig, |
|
 H
Jelenkorunk egy rossz ladik,
Gerince reszketeg, |
|
 Cs
Félve néz még a világra!
Olyan egyformák vagyunk!
A kiscsikó és jómagam
már egy úton haladunk! |
|
 Cs
amíg félsz a valótól
s nem győzöd le gyávaságodat
amíg elfordulsz a világtól
megérdemled mostoha sorsodat! |
|
 Cs
Szeretlek én mindig téged,
Ha a szívemet megérted.
Nem kell szó csak igaz érzet
Ami nem ér soha véget.
|
|
 Cs
Szanaszét hagyott csókod kívánom
Szél-ujjaimmal megszentelt magamból
Néma szavaid keresztjét cibálom. |
|
 Cs
Most mindenki rólad beszél Szél!
Most a te időd van itt, mert az Ősz a tiéd.
Gyönyörű színein játszik a fény, |
|
 Gy
Fekete árnyékot lobbant
a fáklya,ágaskodó
felhők riadt csordája
állja utad. |
|
 H
Térdre rogytam, sáros úton
ott ragadtam. Kezem nyújtom
feléd Uram, mert belátom,
nélküled pusztulásom útját járom.
|
|
 M
Megitta napi miseborát.
Letérdelt és imádkozott. |
|
 M
Ablakban áll a lány –kába
emlék - a múltból egy szó
visszhangja ha eltalálja, |
|
 M
a mi életünk sánta végzete
a vég amelynek jeges lehelete
a műhely tűzét kioltja |
|
 M
Mikor
tükörképed szembenéz,
ugyanaz minden: |
|
 M
Forró ölednek
lágy bujasága
elkábít, |
|
 M
Hiába rejtőzködtél sárga búzatáblák tövén,
Később a száraz, porfelhőbe burkolózó tarlón,
láttalak útmenti árkokban lapulva
|
|
 M
Egy kéz megfogja a derekam...
Helyben tart...
Félénken szeret.
Szemeiben ott a hallgatás,
|
|
 M
Igen...ez a nyugalom s benne mégis az ÉLET...
igen...nyugodtan lüktet a tóban az ígéret...
igen...hallgatva e zajos,bársonyos csendet...
igen...s ebben a csendben elképzellek TÉGED!
|
|
 M
Hogy hova szállt tova a pusmogó-susmogó moraj?
Hova sétált léglábon a disputa át?
Hova szárnyalt, mint ingerült, haldokló denevérraj?
Meglátogatta az ebédlő csarnokát, |
|
 M
Itt álltunk a parton,elhalt szavunk !
Öleltük egymást,végtelenül ,mohón ,éhesen,
Éreztük ,ez nem változhat sohasem !
Így marad örökké,a boldogság túlcsordul, |
|
 M
Néha-néha úgy hiszem,
hogy gondolsz rám, sok év után,
Titkon tudom nincs remény,
marad csak a magány. |
|
 M
Tudom színét a pirkadatnak.
Tudom, hogyan kell festeni.
Mit érhet mindez egymagamnak,
ha nincs kivel megosztani! |
|
 V
Várni azt a percet,mely nehezen jön el,
fogaskereke lágyan, ringatva menetel.
Reménykedve festem csillagod az égre,
Szívembe zártalak, ragyogj minden éjjel! |
|
|
|
Ma 2026. október 01. csütörtök,
Malvin napja van.
Holnap Petra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
