|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Z
De este felé más lesz a világ
és összebújnak a fák.
Lombjuk hideg és sötét.
|
|
 Z
Lehajtom fejem…
ne lássák tekintetem
fájni.
|
|
 Z
Pici Madárka az ablakban dalol,
Azt súgta szép reggelt Lakó,
Gyönyörű énekét hallgatni jó,
|
|
 Z
földre roskadt fenyők
mérgezett tűi fájnak
csontokig metsz a penge-szél
füzek söprik a tájat
|
|
 Z
Mi szemmel nem látható,
ott lakik a lélek.
Minden érzésünk.
Jó és rossz is bennünk terem.
|
|
 Sz
Fejfájáról rigó dalol
Hallgatja is lent valahol
Hagyott rátok néhány szépet
De emléke csak rigóének
|
|
 M
lélekmag hallgatózik tenger-lágy vizében
hullámok görcseverte szikla öblén
jönne már világunkra a hiszékeny
anyjának kínjaira törvén |
|
 M
Egy folyósó, mely zsúfolásig megtelt faliórákkal,
Elveszett idő... felakasztott.
Repülő falevelek, Őszi országok,
Párizsi színdarabok. |
|
 M
Arccal szemben állok a sivár léttel
lassan végig lehel lelkemen.
Porrá zúzta szívemet,
nem szólt nem kérkedett. |
|
 M
Mintha e komor messzeségből lenyúlna,
Ide a földre, a tél kezének csontos ujja,
Hogy érintése megfagyassza a világot,
S kertjében kinyíljanak a jégvirágok. |
|
 Sz
maradt a cél:
végig élni
összegyüjtve
hozott útporát, |
|
 M
Tegnapok nyarába hajlik a szívem,
bár a kort fejemre havazza most a tél,
s fiatal álmot halálra ítél
az évek múlása- tétlenül nézem. |
|
 Sz
Az én színem rózsa virág
Mondok érte én egy imát.
Én szavazok szépre, jóra
Aki hallgat a szép szóra. |
|
 Sz
hogy rádtaláltam mindenképp megérte.
Nem eresztlek, érzed?
Mert szeretlek Téged! |
|
 Sz
Csitulj szívem, ne verj oly hevesen,
nem bírom veled a tempót, látod már
lihegek, már fáradok, futni nem bírok,
ne diktáld az iramot,levegőt akarok! |
|
 Sz
Bánat ül végső tort vörös pitvarában,
terített asztalon kihűlő gyertyafény,
remegő lángjában megdermedt világ van,
italom: - emléked, ételem: - vak remény. |
|
 Sz
Utam hozzád már csak a temetőbe vezet
s Te onnan föntről tán figyeled
múltak súlyától nehéz léptemet. |
|
 Gy
A szív
megállt -
későre vált
a sötétség -
|
|
 Gy
Jöjj, vállalj fel engem,
Úgy kellenél nekem! |
|
 M
Álmodok a kőbe kéken erezett, dobbanó szívet.
Fáradt magányt, gyűlölt szerelmet, repedezett keresztet.
A lélek sivatagának viharát, az elmének tisztátalan játékát.
Vágyak fonnyadt ráncát, az ösztön torz táncát. |
|
 M
Önmagamat siratom..., abból az Időből,
Mikor homlokomra kék szemet tettem,
Ötletet akartam kapni.
|
|
 H
Elszállott időt mos az est,
Szél kergetőzik pille-álmon,
Némán lebeg, nyugszik a test,
Redői beszívják mind az ágyon.
|
|
 M
szemed alatt az árkok: temetők
ki tudja hány halottat rejtesz? |
|
 H
Ványadt kis lelkem olykoron
gyermekmesékkel hizlalom.
Jobb az nékem, mint bármi más,
manós, tündéres látomás.
|
|
 M
Ajtót csapott rám a tegnap
üres semmibe marasztal
Csak a neszre figyelek |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
