|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
mint a pirkadatban felsejlő
hegyeket a tűz
úgy ölelsz mindig vágyadba:
|
|
 M
Mosollyal arcomon álmodom,
Mégegyszer világítsd lámpással utamat s nem gyertyával kézben,
Hajtsd mellemre fejed...
Aludj, én őrködök melletted. |
|
 M
Betlehem csillantja fényét,
s szobánkban fenyőfa áll.
Nyugalmat szitál az este,
az áhitat szívünkre ül, |
|
 M
Kis gyertya ég
Ragyog az ég
Egy csengő halkan cseng
Az ág is belereng
|
|
 M
vajúdik az asszony falja a világ
megemésztve minden kincset
elfüstölve minden csorba nincset
megtartva keresztig a fiát |
|
 M
Munkanélküli a férfi,
Bú és bánat emészti,
Ha egy kicsike pénzhez jut,
Rögtön kocsmába köt ki.
|
|
 M
deres a fák kéreg ránca
kering fenn a varjak tánca
hol az isten hátat fordít
malaszt sincsen farkas ordít |
|
 M
Téli éjen, hóesésben
Szunnyad a föld álom-réten
|
|
 H
Csendes éj, békés éj,
Nyugalom, békesség.
Szenteste, karácsony,
Gyönyörű, szép álom.
|
|
 H
Hótakaró fedi a szunnyadó világot,
fehérbe burkolva fát, bokrot virágot.
Az egész világ fehér palástba öltözött,
az igaz melegség, szívünkbe költözött.
|
|
 H
Odakint a fehér csendben,
Még a szél is alig rebben,
Átsuhan a fénylő havon,
És bepillant ablakodon.
|
|
 Sz
csodás
lobbanás,
lágy gyertyatánc. |
|
 Sz
Mert lehet, hogy az egészet
Ő írta meg mégis.
És lehet, hogy megérzed,
Hogy szeretlek én is.
|
|
 Sz
Két cimbora a kocsmában,
Ráérősen beszélget,
Az egyikük bort iszogat,
A másik meg sörözget. |
|
 Sz
Keresem kutatom, végre rátalálok
tolla borzolt, csőre némán tátog.
Gyengéden fogom, ölelem magamhoz
szívemmel óvom, féltőn betakarom. |
|
 H
Fahéj-illatú,csipkemintás üveggömbök,
mint irgalom-gyöngyök gurulnak szét.
Felbolydult lelkű, lopakodó tündérek
bíbor-arany köntöse jótékonyan borul föléd.
|
|
 M
Szárnyaszegett kismadár ágról ágra szökdel
morzsányi szeretetért a fagyos reggelben. |
|
 Sz
Napot láttam a szemébe,
Édes vágyat a szívébe.
Érzem mindig azt a vágyat
Azt a forró édes szájat. |
|
 Sz
Ármánykodik a szerelem
tűzpiros ruhába'
Vérfolyamon úszik felém
szívemnek fodrába |
|
 Sz
egy szál virág...
teleírt papírlapok.
kitépett illat vagyok,
fenyőfaág. |
|
 M
A hold fénye besüt a fák ágai között,
A patak széle fagyos, az óra éjfélt ütött.
|
|
 M
Béke, remény, hit, és velük karöltve szebb jövő,
Legyen a születő karácsony szeretetben bő.
|
|
 H
Lépteidtől a férgek legyenek elragadtatva,
S az akác dadogva habozzon,
A szégyen arcomból kiszökött,
Vágyódom a föld után,
|
|
 H
Fehér ünneplőjét viseli a táj,
szívünkbe havazza pelyhes lelkét,
s tiszta énünk Jézushoz fellép,
mert ma elhajlik minden akadály.
|
|
 H
Kiszakadt,
elfeselt,
fenn ott fenn
az a hely
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 29. kedd,
Mihály napja van.
Holnap Jeromos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
