|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Z
Kenyerünk javát megette az idő vas foga,
S, ha még egyszer születnék e Földre,
szívem, ismét neked adnám oda.
|
|
 Z
Nem tudnál illendően megszólítani egy- Ódát, pedig
jótanács nélkül nem mennél semmire! - amúgy
a Tisztelt Irodalom, úgyis megírt már majdnem mindent
|
|
 M
a susogó nyárfák.
Elsárgult leveleik
pörögve-forogva,
földet érnek.
|
|
 Z
Csókoltam volna bronzos szép testét,
kincs simogatásának hatalma.
Illat-felleg tölti be az estét,
|
|
 A
Elhervadtak a szavak lombjuk nincs
csak a fájdalomnak
érfalon dobbanások halkulnak
csöndje megbontja becsapja |
|
 A
Szomorú nagyon Jónás, a szomszédnak
kakasa,mert nincsen neki se egy nagy,
se egy kicsi szemétdombja.Így nem tud
min kapirgálni,hol kereshetne kincseket, |
|
 A
Szeretnélek újra látni,
Szeretnélek megcsókolni!
Átölelni, Hozzád bújni,
|
|
 A
Levelet kaptam az ősztől,
Álmodtam színes levélről.
Üzente vége a nyárnak,
Mert hideg hajnalok várnak. |
|
 M
A magány mint csendes társ
Veled van minden nap
Örömben, bánatban, haragban
Egy társ a mindennapokban |
|
 M
Az én sorsom, hogy szeressek,
Hogy áldjam, ki engem átkoz,
S átöleljem szívem szeretetével,
Ki az ÖRÖK ÉLET mezőjére áthoz! |
|
 M
Kedves! Késő van már ahhoz, hogy játssz!
Éjfélre jár, lassan elüti óránk a mát.
|
|
 H
Vajon miért nem megy ma a versírás?
Hangom egy hosszú, elnyújtott sikoltás.
Holnap is ez lesz talán velem?
Érzem, hogy teljesen átjár a félelem.
|
|
 H
Pereg egyre a rózsalevél,
a fák koronája, de sárga,
fű hegyére ráült a fehér
ködök ősz-meleg puhasága.
|
|
 H
Én, hiszem hogy az öröklét...
Falun született.
Mert itt minden szép,oly lassú. |
|
 M
Vízcseppek az ablakon,
Magányomban gondolkodom,
A kátyús úton zötyög a busz,
Fogalmam sincs, mi a státusz. |
|
 M
Most nem fáj annyira itt belül.
Meg vagyok kicsit lepve
Tomboló szívem egy pillanatra elül,
Ráborul a csend néma leple |
|
 M
Nézem azt, ki szörnyü bánat
fájó sebét okozá,
árva szívem, gyenge szívem
éjszakákon ríkatá. |
|
 M
Átléptem rajtad hirtelen
de jött egy másik véletlen
Sokkal jobb, mint te voltál
Bár néha hiányzik bolondos dumád
|
|
 M
Hull, hull csak hull a zápor,
könnyként ömlik a fákról.
Saját lelked csodálod,
zúgó hullám - világod… |
|
 M
Másnap mikor felébredtek,
Folytatták az ölelést,
Két csók között, az ifjú férj,
Feltett egy kedves kérdést. |
|
 M
Látom a végtelen sivatagot.
Már nagyon szomjas vagyok. |
|
Rólad álmodtam az éjjel
Csodálatos a reggel ezzel az álomképpel!
Hangodat hallottam,eljöttél végre
Szívemben őrzök rólad minden szépet! |
|
 M
Földre hulló gyöngyszemek
Esőcseppet rejtenek
Arcom tótükrén
|
|
 M
Hálás vagyok az égnek, hogy boldog lehetek Véled!
Oly jó, hogy szerethetlek Téged,
Gyönyörű, sőt csodás így most már az Élet! |
|
 M
Egyre csak sétálok puha levélpárnán,
Titkaink korallpiros, mezítelen ágyán,
Vonásaid halványítják habos fellegek,
A lenge szeptemberi szél épphogy éledez |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 28. hétfő,
Vencel napja van.
Holnap Mihály napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
