|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Leszállt az éj,
Vér hívja a vért.
Teljesedjék a jóslat,
|
|
Írógépe s?r?n kopog,
Rezsón pedig tea rotyog. |
|
Összekulcsolva, összefonódva
játszik a képzelet |
|
Körötted lebeg? arctalan nevek -
én félek t?lük, mert ismeretlenek. |
|
Sírhantján egy rózsa nyílt,
Melynek fekete szirmait vér díszíti. |
|
TÉTOVÁN BALLAG FELÉM AZ ÉJ,
CSAK SUTTOGOK HALKAN, HOGY TÖBBÉ NE FÉLJ |
|
Fekete árny szalad a ház falán:
Az egy eltévedt sötét lélek talán |
|
Csendben,
méltósággal
nyílik utoljára
az ajtó.
|
|
Megsebzett egy pillanat,
szívemben örök nyoma maradt. |
|
Üvölteni szeretnék, kiadni bánatom
ki kiáltani, mi bennem él, és fáj nagyon.
|
|
Még kis gyermek voltam,
Figyeltem szavad. |
|
Ó,merre vagytok gyermeki álmaim,
Milliónyi varázslatos lényei? |
|
Elsöpörte a pókhálókat két kezével,
egyre közelebb került végzetéhez. |
|
Szívemet
Törd szét s hajítsd messzire,
Hogy ne találja senki meg.
|
|
Hitte ? is, hogy ez a Menny, de én már tudom,
Becsapott minket a Világ, és ez csak,...a Pokol. |
|
Három horgász ül a parton,
Halat kell most, hogy akasszon.
|
|
Ölel? karodban jó helyen vagyok,
A földre, hozzád küldtek a csillagok. |
|
Sokféle érzés gyötör minden percben,
Édeskés és keser?, kett? az egyben. |
|
Régi kis album kedves képek,
raktározott gyönyör? emlékek,
|
|
Egy furcsa perc zengi dallamát,
a szél viszi, elfújta porát. |
|
S vagyok kéktengernek fáradhatatlan, tajtékzó fodra,
Elfeledett sziget gigantikusszikláinak lábát nyaldosva |
|
Sötét éjszakában tompa fénnyel ragyog a hold,
S bennem szabadulni nem hagyó, fájó képek |
|
Égetett minden egyes hosszú, édes csókod,
Szíved nászútra ment az enyémmel, s szerelemmel oltott. |
|
A kedves hold besüt az ablakon!
Érzem, itt vagy, hallom szuszogásod |
|
El?ttem a kép, mikor Kisfiam,
Fut elém nevetve boldogan |
|
|
|
Ma 2026. június 25. csütörtök,
Vilmos napja van.
Holnap János, Pál napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
