Én
Nem bánom,
Hogy lelkemben annyi sár gyült őssze...
Mégis reád gondolok.
Egyszer a világosság körmei a reggelben
Gyilkosa lesz álmodnak
Akaratod...hinni,mert szived szerelmed mondja
Hogy lelkem tiszta volt.
Sokat fogsz sírni,talán...megbocsájtani is tudsz
Sokszor fog sírni mosolyod,
S abban a reggelben megbánás nélkül kimondom:
A Tavirózsa él és nő hol sár van
Iszap,virág között ott az inda
Te,nem tudod?
