|
Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kagylód héja, mely kiszáradt
S csontod is enyészeté már
Te mégis azt vártad, hogy
kereted alakja a lelked darabja
úgy ahogy a létben
hús, csont és nedv távozik
majd jő más/képben
Miért jár gondban eme eszméd
Mert hát az eszmélet
Az az eszme és élet léte
Létesülése mindig titok marad
Hiányod oka benned rejlik
Elfojtott kéj, vágyak és álmok
bús szerelmek, csodás versek
Együttléted ára, nehezedik rád,
mint a pára, beléd ivódik
s hiszed, hogy menthetetlenül.
Ez az eszméd ára s hitednek tára,
mely gond/olatban vetül. Te vagy!
Kit az ember indivídumnak nevez…
Vized elfolyt immár más tengerekre vezet…
|
|
|
- május 22 2010 11:32:50
Tsering!
Nagyon érdekes a versed, nekem tetszik!
Gratulálok: Pircsi |
- május 22 2010 14:22:03
elfolyik a vizünk, mint a Düne dombjai között. Majd újjászületünk... |
- május 22 2010 15:53:49
Lehet,de hiszünk mégis...Jó vers!!! |
- május 22 2010 16:22:53
Bravúros, ahogy a szavak, mondatok simulnak egymásba, mondandója pedig akár egy filozófia óra. Nagyon tetszett.
Gratulálok.
Szeretettel. Léna |
- május 22 2010 18:42:45
Érdekesen fűzött filozófikus gondolatmenet. Tetszett!
Üdv, zsanna |
- május 22 2010 21:04:49
Nagyon tetszik a versed!
Szeretettel:Vali. |
- május 23 2010 13:16:39
Nagyon jó vers. Gratulálok. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|