|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Rád dobom
hajítom a múltat
szétszedtem már ezerszer
romlott játékomat
mit tehetek
elveszett
szerelmünk nyomába
nem érhetek
ujjam hegyén
mindig is érzem szádnak ívét
belélegzem
magamba préselem
az akarás perceit
betömöm sejtjeim
éhező réseit
s míg elönt a fáradt unalom
látlak
ezer
millió ablakon át
visszatükröződik arcod
döbbenten fogadod
a
csendet mely kései magányt terem
küzdelmeid ketrecéből
nincs már kijárat
beléd ivódott a félelem mérgezett cseppje
rád zárul az örökös kelepce
oltárt már ne építs
csak engedd magad
had süssön rád hidegen
nélkülem újra
a nap.
|
|
|
- november 06 2011 08:05:35
Fájóan szép érzéseidet remekül visszaadja versed!
Gratulálok! 
Szeretettel: Vali. |
- november 06 2011 09:09:29
Mazsu!
Ez egy gyönyörű, tán már kicsit belenyugvó, az emlékeket híven őrző, őszinte vágyakozás, nagyon nagyon szépen "megalkotva".
Szeretettel gratulálok a versedhez:Zsike |
- november 06 2011 10:23:13
Csodás verset írtál ismét kedves Mazsu!
Szeretettel:Geot |
- november 06 2011 10:28:23
Nagyon jó.
Ölellek |
- november 06 2011 10:40:22
Kedves Mazsu!
Gyönyörű versedhez szeretettel gratulálok:Jani. |
- november 06 2011 17:04:29
Mazsukám!
Nagyon szépet írtál!
Gratulálokircsi |
- november 06 2011 20:59:03
Szép, érzékletes, sodró. Épp ezért nem illik bele az "elönt a fáradt unalom", hiszen akiben még ilyen erősen dolgozik a szerelem utáni fájdalom, az nem unatkozik.
Ezzel együtt, gratulálok versedhez, kedves Mazsu! |
- november 08 2011 00:23:51
Mazsu,
jó verset írtál!
Dávid |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 08. vasárnap,
Medárd napja van.
Holnap Félix napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
