|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Amikor a hegyen jártam,
pontosan a fenyők alatt,
hol a kéklő eget láttam,
a jósló ősz velem haladt.
Tudtam, te már alszol régen,
lábam alatt reccsent a gally,
fenyőágak közt a léptem,
mélyből feléd tartott hamar.
Elhagytam a hegyet, völgyet,
hűs levegőt hoztam neked,
kerülve a kemény tölgyet,
hogy így találkozzam veled.
A levelek álmodoztak,
mert mind máshol akart nőni,
éjeken át ott motoztak,
más fa ágán lombot szőni.
Kialudt a hegygerincen
az utolsó kósza hír is,
én csak jövök itt merészen,
hozzád, édes csak azért is.
Magvakat hordott a szél rám,
mintha sok hitrege szállna,
hozzád értem, mosolyogtál
álmodban, karomba zárva.
Kezem tenyeredet tartva,
közepébe csókom tettem,
nem fogod megtudni soha,
életvonalad érintettem. |
|
|
- február 08 2014 19:14:54
Remek vers gratulálok Róza |
- február 09 2014 08:13:58
Ismét egy nekem nagyon tetsző verset írtál!
Szeretettel gratulálok: Maria  |
- február 09 2014 09:29:28
nagy mondanivaló! És még szép szavakkal is írtad meg, nagyon élmény volt olvasni. Feri  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 26. hétfő,
Dömötör napja van.
Holnap Szabina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
