H
Hogy a mély éjből jössz, vagy a vizek mélyéből,
Szépem ? Tekinteted jó, vagy rossz,
szétszórod a zűrzavart, a boldogságot ...
Vidám természeted hasonló a bokorhoz.
Szemedben ott a napkelte, és a napnyugta,
amfora a szád, csókod varázslatos,
és a viharban kiöntöd illatod,
hősből gyávát teremtesz, vitézi az akaratod.
Hogy a pokol jössz, vagy az égből kúszol a földre, nem érdekel,
Szépem, te ártatlan rettentőm,
mikor öled,szemeid, mosolyod, lábaid hívnak,
a végtelen titokzatossága nekem nem idő.
Rossz szirén, angyal, vagy ördög ... isteni,
mit törődök véle, mikor bársonyos, tündérszemekkel nézel,
és körül leng illatod, ritmusod, csillogásod ..., mint királynőké,
a világot szépíted meg nekem, s a pillanatot létezéseddel.
|
|