Az ölelés, mi érzéki
S túl juttat idõn, bánaton
A csók, mi érezi
Ajakam ízét, s lelkem fájdalom
Mit csak Te csillapíthatsz
Mirõl csak Neked beszélek
S énemmel eggyé válhatsz
Kezed a kezemben
Jellemed a lelkemben
Alkatod a testemben
Fájdalmad a szívemben...
Vágyom rád, mint éj a csillagra
Vágyom rád, mint hajnal a napnak sugarára.
Érezni, azt mi Te vagy
Félteni mit Te adsz...
Ott lenni, ahol nem vagy
S nem lenni, ha te már nem vagy.
Várni arra, mikor szemem sarkából pillantlak
Vágyni arra, hogy lágyan keblemre húzlak
Érezni bõröd selymét, ajakad ízét
Lágyan simítani orcád
Átélni kettõnk harcát
Halkan, Csendben, Ketten egy párbanr30;
S a lét miben mellettem vagy
Végre jobbra fordul
Végre nem fáj az éj, a hajnal
Nem fáj mit magyarázni nem tudtam
S csak arra gondoltam:
Mily lenne melletted lenni
Oltalmad élvezni
Csókod ízlelni.
S tudom már, mire vártam
Kiért áldoztam.
Egy dolog még mi mélybe vész
Hogy miért s miért?
Kite Natali - március 04 2011 21:06:22
Kedves qnasir!
Ez a vers GYÖNYÖRŰ! Az érzelmek legtökéletesebb szavakba öntése. Én is nem rég éltem át ezeket az érzéseket és ismét átéltem miközben soraidat olvastam.
Köszönöm az élményt:
Natali
