|
 Vendég: 2
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Nesztelen szellemek, halkan kísértenek,
újévnek hajnalán, majd újra velünk lesznek.
Boldogságot, békét, suttogást hoztok el,
néma fénysugárban, egy árva felleg ölel.
|
|
 Sz
Hogy tud eltűnni egy papucs?
Talán a föld nyelte el?
Hiába is keresgélem,
Lehet: ördög vitte el?
|
|
 Sz
A NINCS mindig sok,
ami VAN, mindig kevés,
a LESZ épp elég.
|
|
 M
Bontsuk ki a pezsgőt, mindjárt éjfél van
Kakukkos órát nézzük, figyeljük, ha van.
Mindjárt lesz, hogy petárdák durrannak,
Félős kutyusok meg elbujdokolnak. |
|
 Sz
Ma ünnepeljük születése napját,
Amikor született, meglepte anyját,
Apját. Újévi ajándékként kapták
Martinát, a szépséges pici babát.
|
|
 Sz
Óh, Te, áldott Újesztendő: Adjon Isten!
Hozz megbocsátást, békét! Hagyd, hogy megérintsen!
Küldj nekünk hittel teli reményt, meleget,
ambróziát, hogy szomjazókkal felhörpintsem!
|
|
 Sz
A sütemény illat elszállt a szobából,
tűlevelek peregnek a fenyőfáról.
Karácsony fénye pislákol a sötétben,
a szeretet kihűl emberek szívében.
|
|
 M
December van. A hó pihéz,
bennem egy boldog dalt idéz;
valami, vérben áradó,
lágyan, szelíden ringató |
|
 M
Ekképpen zárult bölcs szava,
Ám hangos jajszóba fúlva,
Mert odvas, régi zápfoga
Ekkor nyilallt bele újra. |
|
 Sz
Huncut torkos Remény;
a legjobbat eszi;
de ő. azt is szemlélgeti,
mi nem is kell neki!
|
|
 Sz
Puhán, hangtalanul hull a hó,
sebezhető a Föld, oly árva a föld.
Leszáll közénk csöndben egy angyal,
kis fenyőnkre káprázatos ruhát ölt.
|
|
 Sz
Csendesen beszélget a tűz velem,
Közben sok drága emléket idéz fel!
Duruzsolva csend dunnába bugyolál,
Fülembe szép régi dalokat dudál !
|
|
 Sz
Mit hozhat a sors?
Előre nem tudhatjuk.
Találgatások…
|
|
 M
Aki okos, legyen esze!
Fontold meg a kritikádat,
vagy inkább fogd be a szádat!
Ha kérik a véleményed, |
|
 M
kis kompromisszum
a típusokat jól felismerem
azok mindig voltak
|
|
 Sz
Lenéznek a jó magas házból
A nagyképű gondolatok,
Ha kopogtam, hallottam hányszor:
A gazdánk épp elutazott!
|
|
 Sz
Ünnep után a csend megül…
Vigyázzunk rájuk legbelül,
s őrizzük jól, a sok csodát,
a percek fényes bársonyát.
|
|
 M
Elmúlt a Karácsony, nagy a csend.
Újévnek hajnala, itt dereng. |
|
 Sz
Mindig csak a tavaszra vártam,
élet-mosolyát a nyár hozta,
bősz széllel, esővel jött az ősz,
vidámságom fagyos lett a téltől.
|
|
 Sz
Űz az élet, de bánom is én, jő már a szilveszter.
Nemsokára új életünk lesz?
Búcsúztatjuk óévet, ünnepeljük az újévet.
Ragaszkodok őszinteséghez…
|
|
 Sz
Most már több, mint ezer éve
toppant rá e földre,
dúlta viszály, szítta béke,
szülte is, meg ölte.
|
|
 M
Fagyos, deres télben a Napsütés, az vagy nekem.
Erdők ölén víg, csobogó patak, az vagy nekem.
Drága vagy, mint a friss forrás cseppje: az vagy nekem.
Oly szép, mint a legédesebb álmom, az vagy nekem. |
|
 M
A vég felsőbbrendűségét
elismerni nehéz.
Hisz’ nem tárgyal ő bárkivel,
bár éhbért vet e kéz |
|
 M
Érzem ahogy kialszik az álmom
a tündérvilág fénysugarai alatt,
szétolvad a múlt homályában... |
|
 M
Ám nem aludt el két személy,
Nem lelt a házban nyugtot.
Két ifjú unokatestvér:
Jenő s Lüszy virrasztott. |
|
|
|
Ma 2025. június 08. vasárnap,
Medárd napja van.
Holnap Félix napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
