|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Havas fenyőfák
Tetején, áttör holdfény.
Sötétség mélyebb.
Langy szél suhan határon, |
|
 M
Fehér bottal jár a vak,
öregen fehér lesz fekete hajad.
Hófehérke kedves mesehősnő,
törpék, gyerekek kedvence volt ő. |
|
 M
A mezőről jövök, egy időben az éj beálltával,
mindenfelé vagyok, és nem vagyok sehol,
elkap a meglapult mozdulatlan,
de elveszek benne, ha erősen rám kérdezel. |
|
 M
Gyere olvasd nekem verseidet,
had lássam lelkedet.
Nem várok mesterművet csak
őszinte rimeket. |
|
 M
Finoman hozzád simulni volna jó,
hogy ízleljem csókod, mint édes nedűt,
repítsen az egekbe egy űrhajó,
rajta halljunk vágytól síró hegedűt. |
|
 M
Szavakra nem emlékszem, csak
határtalan jóságot sugárzó szemekre
s fejemen az érintésre, |
|
 M
Nem tudom mitévő is legyek
Folytassam tovább a versírást
Vagy fessek színes képeket? |
|
) M
Nem sokára nő a májusfa,
Hajam borzolja a lombok szirma,
Játékos szél simítja arcomat,
Oly vadító az illat! |
|
 M
Jobb leülni, mint felállni,
jobb elfutni, mint megállni. |
|
 M
Néha szinte égig emel,
mint egy madár, szárnyakra kel,
máskor mardos, szorít, éget,
örök lelki harc az élet. |
|
 M
Csodálatos éj, mely sejtelmes, és mély,
szépségek rejtekében, mégis olyan kék..
Csendes fellegek, csak úsznak itt az égen,
olyan puhán, mint az álmom alszik éppen. |
|
 M
Vonakodóan, mint aki kincseken lépked rabként,
alázatosan meghajlok az ezeregy éjszaka meséiből ismertek előtt...
zöld dinnyéket látok - zöld smaragdok, belsejük színjátszó rubint -,
a birs, mint a Nap - tömjénhez hasonló, enyhén balzsamos illat -. |
|
 M
Életét adta értünk,
Hogy feloldozza vétkünk.
Lelkünk üdvét remélve,
Szeretetét regélve. |
|
 M
Vizet mertél teli kútból,
s nem féltél a hosszú úttól,
tudtad, hogy az hozzám vezet -
fényt ragyogott drága szemed! |
|
 M
Tizenkét ember Jézusért,
már hallom a zenét,
tizenkét strófa utolért, |
|
 M
Esőcsepp az ablakon,
Vajon lát engem utamon?
Törli e porcicák könnyét,
Éhezők örömét? |
|
 M
Megtagadtak téged, lógtál a kereszten,
magányos voltál, árva, elhagyatott.
Hogy néztelek, fájdalom marta lelkem,
a kereszten csak az orkán simogatott. |
|
 M
Lányok és asszonyok, remélem, hogy nem álltok ellent!
Hogy büdös a Moszkovszkaja? El innen, ki megrettent!
Tudom, öreg vagyok, de erre vágyom...
Locsolni szabad-e… sok kisvirágom? |
|
 M
Betegen, elhagyatva
Fekszem kórágyamon . . .
A gyógyító halálról
El-elgondolkozom. |
|
 M
Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek!
Nagy pénteket, szombatot, vasárnapot
sonkát, tojást, ajándékot és önfeledt játékot. |
|
 Sz
Feltámadott az Úr sírjából,
S köszöntjük, hívei.
Kötöttségektől és haláltól
Lelkünk ment’’, bűn se terheli.
|
|
 Sz
Részegen,
Melletted múlik el az évezred,
Nem kéred, de tiéd lehetnek,
A bohókás mézcseppek.
|
|
 M
Üde szirmokon
pillangó szárnya rebben,
erdő-mező vár. |
|
 M
Hervadt virágok!
Szomjoltáshoz parfüm kell.
Locsolkodhatok? |
|
 M
Megérkezett a tavasz! - Itt van, gyere, nézd!
Sűrű virágesőt kavart a szél.
Lágyan köréd fonta. Hallod? - Neked zenélt,
réges- régi történetet mesélt. |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 24. csütörtök,
Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
