|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
 Sz
Ágyad szélén szeretnék újra ülni
Lecsókolni könnyeidet arany szemedről
Megcsókolni áldott, szerető kezeidet
|
|
 Sz
Tombol a univerz,
fellegek egymást kergetik,
takarják a holdat,hol a vonzó erő rejlik.
|
|
 M
A hegedűhúrt, összecsomózni bizony bár nem lehet…
Élet megy tovább, vonó nélkül vegyünk mély lélegzetet… |
|
 M
A szereteted örök útravaló,
s szívemmel fogom a kezedet,
s ahogyan valaha te is tetted,
most én vigyázom lépéseidet... |
|
 M
Nemrégiben ismét ott álltam házatok küszöbén
csendes poros szobáitok ablakainál be-benéztem,
visszarévedtem azokra a napokra mikor még itt voltatok.
Lassan két éve, hogy minket magunkra hagytatok. |
|
 M
Minden kütyüt birtokolni
magam sosem égtem lázban,
digitális modern holmi
körülöttem így is száz van. |
|
 M
Május első vasárnapján,
tündököl a tulipán.
Adok neked egy csokorral,
kedves kis madárdallal. |
|
 Sz
Ősz, a végtelen
Csend és béke, napsütés.
Viharos szellő!
|
|
 Sz
A rohanó percek a szemem láttára
hervadnak szikkadt múlttá,
a múlt pedig váljon inkább
nem valóságos látomássá.
|
|
 Sz
Akkora esőt zúdított ránk,
a hatalmas felhő, ami felettünk állt,
hogy az útra, hatalmas folyó áradt!
|
|
 Sz
Harmónia, végtelen nyugalom...
álmodom, hogy élek. Az ég is kék.
Távolból hangos zene. Telefon.
Szétfoszlik szépem, kérném vissza még.
|
|
 Sz
A cséplőgép kerekét, vagy a traktort
emelte föl jó résnyire a földtől,
az erő olyan hihetetlen nagy volt,
hogy besüppedt a tonnányi gyönyörtől.
|
|
 H
Amikor a hajnal pírja
beköszönt az ablakon
az ember sokszor alig bírja
ne legyen a balkonon... |
|
 M
Vannak dolgok amit az ember sosem érthet meg
ilyenek a szív érzései is.
Azonban a szerelemből nem élünk meg |
|
 M
Múzsám ihlette e verset,
igaz minden szó, mit írok,
elhagyom a költészetet. |
|
 M
Anyám a Nap, az éj, a Hold,
szava szívemben mézet old,
sebeket gyógyít lelkemen -
annyira féltem, Istenem! |
|
 M
Hazugság mindez, mese, rejtett
Életveszély, sámánkodás.
Iwasco* téged foglyul ejtett,
Játéka ármány és csalás. |
|
 M
Itt ülök merengve,
ó, némán, bizseregve!
Most ébren álmodom?-
Ábránd ül az arcomon. |
|
 H
Fehér, karcsú galamb, vakít, mint a hó,
nyugalom és béke, mely őt emeli az égbe.
Szél szárnyán pörög felém lefelé egy tolla,
mit elszórt, küldött a halandó kezébe. |
|
 M
Ennek a,vilàgnak,egyènek,kellenek
Akik vègre màr szembe mennek
Èn keltelek ameddig csak èlek
Ha egy felèbred màr,megèrte.. |
|
 M
Több angyal ha nem kell,
nincs miben remélnünk;
koboldként megélünk
tán majd lelkem. |
|
 M
Hallom a dalt is, ahogy énekelsz,
nyugtatod álmom azon a nyűtt díványon,
ahol még Te is, szinte gyerekfejjel
vártad a reggelt, hogy felkelsz, |
|
 M
De nem azért, hogy jót igyak, egyek,
És sóhajtozzak luxus-kényelemben,
Hanem, hogy újra szerelmes legyek,
Mint voltam én itt egész életemben. |
|
 M
Nem adom oly' könnyen szabadságom,
tudnod kell, a táncom megduplázom!
Éjszaka én nem hagylak pihenni
enyém ütem, így kell ennek lenni! |
|
 M
Az ég kék, a fű zöld, s ez mind törvényszerű,
Akárcsak te magad, egyszerű és gyönyörű,
Tudom hogy közhelyes már, s nem hiszel nekem talán,
De akkor is úgy érzem, hogy már kimondanám, |
|
|
|
Ma 2025. június 19. csütörtök,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
