|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Sz
lehámlik a szívről,
mint csipkebogyóról
szirmai, s mikor
megcsípi a dér,
|
|
 Sz
s nyerít, mint Boanerges;
majd csillagokhoz száll,
ott – szelíden s mindörökké –
ajtónyitásra vár.
|
|
 Sz
Maradó jelenlétéből erő fakad.
Van, ki elmegy, és nem jő vissza,
Lehet, csak azért, mert nincsen útja vissza.
|
|
 Sz
.Tudod, nekem azt mondta az anyukám,
nekem soha nem is volt apukám,
nem értem az egészet, mondd el bácsi
ki volt ő, szerettem? Lehetett bárki!
|
|
 Sz
Az ügyetlen ember
egyszerű tevékenysége
gyakran sikertelen.
|
|
 Sz
Kinn a kertben délután a hűvösben kicsit elszundikáltam
kifáradtam, mert az előbb, egy kis darab földet felástam,
élveztem egy nyugdíjas ember megérdemelt délutáni álmát
amikor az óra csörgése, kihúzta a fejem alól a párnát.
|
|
 V
Lesz az évszázadok során, hol álmom
rettegett tatár kardokat csengetett
lesz, hogy erős falakat köveztetett,
hogy Ő az, egy újkort teremtő Ádám? |
|
 Sz
milyen is lenne
melletted ülni
a parti köveken,
|
|
 Sz
Óvatos legyél nagyon
késeddel, sebész!
Kis metszés dönt, mint a bűn,
élsz, avagy - nem élsz!
|
|
 Sz
Ki verset írhat, nem parancsra végzi,
ha úgy teszi, igaz sosem lehet.
Sugallat érint lágyan, halk susogással,
majd zúgó szélként áraszt el mindent.
|
|
 Sz
Izzik a Napkorong,
a hőséget, csak ontja,
néha egy kis fehér felhő
|
|
 Sz
A látszat és a tény…
Mint a sötét és fény!
Lehetnek édes testvérek,
De, még szembe is mehetnek…
|
|
 Sz
Bele megyek a játékba,
csak hidd, hogy elhiszem
azt, hogy engem vársz még ma
szépséges kedvesem...
|
|
 Sz
Nem gyönyörködtetni akarom itt most az olvasót
hanem a mindennapi levesébe teszek egy kis sót,
csipetnyi só, ami megadja minden ételnek az ízét
mint a versben, ha helyesen ragozunk egy igét.
|
|
 Sz
Ragyog az ég, tündöklik szüntelen,
virágzó rózsácska, pompázik oly szépen.
Szitakötő táncát, bolygatja a szél,
méhecske zümmögött, halkan, s oly serényen.
|
|
 Sz
Múltunk emlékei nosztalgiák,
jelen bánatunkat vigasztalják.
Sikereink, kudarcaink tanácsai
jövendőnk ismeretlen arcai.
|
|
 Sz
Letészem a lantot,
Nyugodj meg,
Tőlem már nem jő sem
Dallam, sem szöveg.
|
|
 Sz
Az éjszaka, holdat rejtő szép ajka,
falatról falatra testemet nyaldosta.
Lábaim, mint olló,
|
|
 Sz
Néztük, ahogy a verőfénytől csillámló
Dunát hasítják a sárkányhajók,
ahogy a víz ezüstös fodrai vakítón
j |
|
 Sz
Olybá lettem, mint melankolikus denevér,
Lógok lefelé, lábamból lecsorog a vér.
Jó dolog? Sokktól látásom elhomályosul,
Néznék... Nem látok, bár szemem forgatom vadul.
|
|
 Sz
A lélek önmaga
egy nagyszerű barát,-
vagy ellenséges kém, aki
kínzó fájdalmat ád.
|
|
 Sz
Boldog a gazda, boldog az asszony,
várják, hogy végre nagyra dagasszon
szívük kovásza mennyei étket,
kedvébe járni marcona éhnek.
|
|
 Sz
Hallgassuk együtt a csendet,
szívünk dobogjon szerelmet,
csukott szemmel nézzük egymást,
így záródik ki a világ.
|
|
 Sz
Szülőfalumban összehívták a
Barátokat,rég nem látottakat
Kiket már nagyon régen láttam,
Örültem a jó viszontlátásban.
|
|
 Sz
levegőben virágillat,
fenn az égen sok-sok csillag,
a természet tündöklése,
szerelmesek örömére.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 25. péntek,
Eufrozina napja van.
Holnap Jusztina napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
