|
Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Gy.
Kis ház állt a Duna árterében,
most az árvíz elöntötte éppen.
Apám, anyám fedél nélkül maradt,
fedezet nincs, a bank hitelt nem ad. |
|
Gy.
Nádtetős ház fedelében
Zümm darázs élt Edelényben.
Két denevér lógott még fenn
békésen a tetőszéken. |
|
Gy.
Taposom a havat, lépkedek,
a lábaid nyomát keresem,
úgy mint a régi Teleken,
mentünk sétálni kettesben. |
|
Gy.
Ne gondold,
hogy csak a csalódás okozhat bánatot …
Mert hogyan is írhatunk a boldogságról,
amikor fáj a szívünk.
|
|
Gy.
Februári havas hideg
Idő van, ember didereg,
De a hóvirág és jácint
A télnek már rég búcsút int.
|
|
Gy.
Szárnyait bontva némán
suhan a pillanat,
s a lassan tovahömpölygő idő
frissen szőtt mosolya |
|
Gy.
lassan termelek valós álmot
ma az egész is csonkán tátog
üresség bujkál szöszben löszben
mintha az öröm félne tőlem |
|
Gy.
a szalmára fektették gyűrt kezek
az őrizendő krumpli-réteget,
a homokágyba zöldségféle dűlt,
meg minden, ami idemenekült, |
|
Gy.
Télen ébred a rét, vele a messzeség
Csodáld fagyos vadvirágban a fénylő eget
Tartsd tenyeredben a végtelent |
|
Gy.
Életünk útja, gyöngyszem kövekkel van kirakva.
Néha szépek, olykor nehezek, de büszkén viseljed!
A saját életköveink.
Hozzánk tartoznak, emlékeztetnek a múltra… |
|
Gy.
Szemem mit lát?
Harcoltok az ördöggel.
Már nem érdekel,
én békét kötöttem Istennel. |
|
Gy.
Nincs hova menni a versnek -
zsebembe gyűrve incseleg hát!
Toporgok belhelyt, oltár megett
álomforgó Hold-szoba: Tovább! |
|
H
Általában nem teljesülnek a vágyaim,
Így aztán sokat folynak belül a könnyeim.
Vágyaim szokványosak, nem szélsőségesek,
Boldogsághoz, ha volnának, elégségesek.
|
|
H
Úgy szeretném, ha reggel a vekker nem csörögne...
Úgy szeretném, ha a rohanás nem mennydörögne...
Úgy szeretném, ha csak nyugalom-nektár csöpögne...
Úgy szeretném, ha a beteg már nem is köhögne...
|
|
H
Mikor te énekelsz, becézgetlek,
kezem közt tartva,mellkasomon.
Egyszer-egyszer hallod
csendes válaszát gondolatomnak,
|
|
H
Jó elnézni az emberek arcát
öregét, fiatalét egyaránt... -
időt tölteni vad ifjak hamván
és merengeni ráncok halmazán.
|
|
H
Szertelen szavak sikamlanak,
rettenetbe dobban a száz ütem.
Vérrel dúsított oxigén nyilall, szalad,
Csodaszérum cikáz a várt tűben...
|
|
H
A nagymama
kislányként frufrut hordott,
feje búbján
óriás masni trónolt.
|
|
Gy.
Naponta járjuk utcái sorát;
mi, kit szíve, mint bölcső, ringatott,
s tudunk mindent, mi róla tudható.
De az, ki röpke napnál nem tovább,
csak átutazva hagyja itt nyomát,
|
|
Gy.
Kerestem fényes csillagot,
utat is, amin járhatok.
Kerestem helyet ahol élhetek,
házat amit építgetek. |
|
H
Cseppen a méz és csurran a tej,
pislog a reggel, álmos a Nap,
barna kalácsnak béle pehely,
omlik a szádban - égi falat.
|
|
H
Túl a jón és a rosszon
önmagában
környezettől különváltan
nincsen abszolút jó, abszolút rossz.
|
|
H
A szerelem telíti csöndjét
és örökké ifjítja önmagát.
A madárnak sem volna soha érdem,
ha mindig ugyanazt trillázná.
|
|
H
Nem kell simogató szavad,
te nem érzed fájdalmamat.
Mit kezdjek a sajnálattal,
békén élek önmagammal.
|
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök, Levente napja van. Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|