|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,224
|
|
 V
A Tisza, óh, édes, szőke Tisza…
Megint ott voltunk látogatóba,
Mert odamentünk hétvégére pihenni,
Erőnket és lelkünket jól összeszedni. |
|
 V
Egy összekapcsolt révület
a föld és ég között,
amire fölfűzöd ügyed,
egy Szűz Mária lelkület
a létezés fölött, |
|
 V
Az hittem lelkünk egyformán zenél,
csak pillanat vágy volt, suhanó szenvedély.
Szerelem nem hevít, parazsa nem éget,
mégsem vártam ilyen drámai véget. |
|
 H
Türelmetlenül várom,
hogy eljöjjön a nap,
mikor Téged meglátlak
és karomba zárhatlak.
|
|
 H
A Zene – friss vidék,
A Zene Jónak
Szép Jövőnek
Menedék.
|
|
 V
Szavak nélkül, mondd, hogyan tudsz élni?
Nem beszélsz, mitől tudsz ennyire félni?
Mit rejt szíved, nekem elmondhatod,
titkod emészti minden gondolatod! |
|
 V
Nem számít,ha megszidnak
az égiek érted,s
nem számít,ha szeretlek és
mégsem kérted. |
|
 V
Bagoly huhog a
szobámban,
nem egy, de három. |
|
 MM
Kardfogúak szaladgáltak,
szauruszok kiáltoztak.
Páfrányerdők lombja felett,
felhők takarták az eget. |
|
 MM
Ha nem írok, ne válaszolj,
De ha írok, ne vacakolj!
Válaszod epedve várom,
Örömmel karom kitárom. |
|
 V
A szívemben vagy, mint egy ajándék,
te kis csodám, váratlan és drága
csodálatba ejt mindig a szándék,
nekem kiapadhatatlan kéj örömöd látva.
|
|
 V
A nyár élénk színe hajamon ragyogott,
bodor, vagy síma, követte a divatot.
Lassan megkopott szőkeségem aranya,
letünt fejtetőmről a Nap narancs sugara. |
|
 V
Gondolattal bontok minden álmot,
ez már nekem csak szétfolyt képzelet,
s elcsúszik a megtört fénybe mártott
értelmetlenség ... így hát, ég veled. |
|
 V
Teraszon ülök, reggeli kávém kezemben
-világodból száműzött vagyok, némán ordítom-
Tenyerembe hűl, mint fények sötét teremben
- reményt vajúdok,hadd higgyem hozzád találok- |
|
 V
Az esőnek, lóg a lába,
ettől fáj a betegek háta,
mindent ráfogunk a frontra,
az időjárásra, pedig igaz. |
|
 H
A Tisza, óh, édes, szőke Tisza…
Féltem tőle, mint a bor nem issza
Lerészegedéstől, csiga a sietéstől.
Ez megváltozott személyes megítélésből! |
|
 H
Szomjas a föld, szikkadt minden,
élet sincs, ha eső nincsen;
porzik az út, szenved a vad,
dús vetésből semmi marad.
|
|
 V
Kék cinege eszegeti a magot,
melyet etetőbe szórtam én,
rám tekint kis szemével kacsint nagyot,
párját hívja szépen, könnyedén. |
|
 V
Azért,mert ilyen kicsik vagyunk,
mi is nagyon finomak vagyunk.
Úgy bizony,ne nézz le minket!
Hogy meg nem nőttünk,értékünk |
|
 V
Hunyd le két szemed,s
képzeld el az
álomvilágom,s akkor
szívem néked örökre
kitárom. |
|
 V
A magányosságból nekem már elég,
amire vágyom: szíved szerelmével ölelj át,
halk szavaiddal néha kérdenéd:
"Mi kell édesem, mond mi fáj?"
|
|
 V
Fény játszik az ágak között,
szél süvít a dombok mögött.
Tépi, cibálja a fák zsenge ágait,
kismadár emeli védőn szárnyait. |
|
 V
Mily szánalmas volt, ha tudnád,
milyen törpe, mily csekély,
mily hitvány, hívságos hazugság,
mit úgy hívtál, hogy szenvedély. |
|
 V
Míg az élet élni akar,
Élteti a fénylő nap,
Addig a remény nem veszhet,
Jöhet még egy szép holnap. |
|
 V
Oly szelíd vagy, mint a hasznos só,
egyenlő csillogásban az ételekben,
vékony, könnyed kristályaid ízlelni oly jó,
ahogy pókfonál leng a végtelenben. |
|
|
|
Ma 2026. június 19. péntek,
Gyárfás napja van.
Holnap Rafael napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
