|
 Vendég: 56
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Szegény embert ág is húzza.
No, de ennyire?
Csak csúszok-, csúszok lefele.
No, de ennyire? |
|
 MM
Útját az Idő
Szomorúan rója;
Az ember -
Önmaga árulója.
|
|
 V
Gyémántfénye letörli a könnyed,
azt üzeni, ne sírj kedvesem.
Lépj egy újabb útra, úgy lesz könnyebb,
van ki segít, nála, szeretet! |
|
 V
Nem lesz szép Nyarunk, idén sem,
Úgy, mint előző években sem,
Elszárad a sok virág, a gyümölcsök,
Pedig a Tavasz nem ezt ígárte! |
|
 V
Ismerős hétköznapok jönnek felém
bólintanak, leülnek velem,
karomat nyújtom, vénámba tű szalad,
a depressziót magamba engedem. |
|
 MM
Itt van ez az ajtó, ugye: korpuszfehér, szolid.
Nyitom, csukom, újra és újra, százszor, ezerszer; |
|
 MM
Az évek csak múltak,
napról napra teltek,
mi meg szorgoskodtunk,
hogy hozzuk a tervet. |
|
 MM
Jó barátok, úgy mint régen,
a kis kocsmában összeül.
tízen voltak, ma csak négyen,
vígságuk éjbe csendesül. |
|
 MM
Menni kéne valamerre, hogy elálljon a gubanc,
Vinni kéne hátizsákban mindent, mi hóbelevanc. |
|
 H
Csak vitte-vitte a sok szemetet,
sarat, csikket, minden feleslegeset,
Áztunk-fáztunk sokan, hatalmas esőben.
ilyet még nem láttam, furcsa volt élőben. |
|
 H
Idővel megtanulod:
megbocsátani,
bocsánatot kérni,
vagy kiejtetni azt: szeretlek, |
|
 V
Belenyugszom hiányodba,
nem tehetek mást,
ott mosolyogsz csillagokba'
nem vársz Messiást |
|
 V
Szívem valami erős pengeél,
benne életünk őssejtje éldegél.
A szívem dús kalászt termő mező,
benne léted testőre védelmező. |
|
 V
Könnyeim messze
fújta a szél,nevetésed
dalolva bennem él. |
|
 V
Álmaimban Kedves
újra itt vagy velem,
tegnapnak hitt emlék
szakadni képtelen; |
|
 V
Amikor cinkosok vagytok, s vállatok összeér,
szívemnek mindennél többet ér,
összeérő, pajkos pillantásotok, a vidám pillanat,
lelkemben oly szép emlékeket kavar, |
|
 V
Valami őshit tátottak ki szátok,
hogy most is hallik a turáni átok,
és most is győzköd győzködője ellen,
a testvértest, s jó pallosa, a szellem, |
|
 V
Hőhullám szegezi az égtáblára a Napot,
Lángba borul a lég, mint tengerre öntött olaj,
Messze láthatár láncol a felhőkre lakatot,
És vibrál a forró katlan: az olvadó talaj.
|
|
 V
Csőre töltöm magamat,
Elvágom a gúzsokat. |
|
 H
Május életünnepe van,
Szikráznak a kertek,
Minden emberi lélekben
Felkacag a Gyermek.
|
|
 H
Megtanítottál hogyan fékezzem a fájdalmat,
hogy őszintén kimondjak mindent,
hogy mi a szerelem, mi rám hathat,
hogy egy csókban a győzelem itt benn.
|
|
 H
Lelked, hogyha ordít, hullanak a könnyek,
ki a parton maradt, annak sem lesz könnyebb
Vihar szeli át most a Fekete-tengert,
megvisel az mindent, de főleg az embert! |
|
 V
Életed polcán
csupa mosoly
poros bohóc.
Falon futó fény, |
|
 V
Álmodj az álmaidról a
szikrázó vágyaidról,s
feledd,hogy bántott a
világ és nyíljon |
|
 H
Betakargatott bennünket a Holdvilág
széles mosolyát a két kezembe zártad -
s a földútról röppenő élénk madárhad
füllesztő porával elszálltak a viták.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 30. szerda,
Jeromos napja van.
Holnap Malvin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
