|
Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
V
Magyarhon, hazám. Fogadom ehelyt,
hogy hozzá hűtlen soha nem leszek.
Megvénült bár, vagy fiatal test rejt,
nem feledem nyelvét, s hitet teszek, |
|
V
félelemmel tölt el, hogy csak álom
hogy beszélünk róla folyton
de így marad...
|
|
M
Egy régi tavasz,egy téren,
Tulipánok színkavalkádja
Ünneplőbe öltözött gyerekek hada,
Kokárdás március világa. |
|
V
És beköszöntött a nagy nap,
mikor az ébredő hajnal
vasököllel kopogtatott,
követelve szabadságunk, |
|
V
Jó volt, amikor még voltál nekem,
de ma, már csak emlék vagy édesem.
Nem tehetek róla, de még mindig fáj,
hogy szerelmünk idején, megcsaltál. |
|
V
Szerelmesed nem lehetek,
maradjunk barátok, kérlek.
Lágy-puhán fogd a kezem,
lelkemből nem múlsz el sosem. |
|
V
A hidegek kelyhét most csordultig tölti az ifjú napsugár
A holnap felé forduló reményvirág mézes nektárjával;
Deres terhüket lerázó ágak zegzugán nem cseng több kár-kár,
Jégvizek hasadó tükrén nem úszik zúzmara, csak kacér hal.
|
|
V
Mozgás hallik a templomból, lehet hogy ő… az Isten?
Késői órán templomszolga szolgálatban nincsen.
Kinéz az Isten, elámul, itt egy „barbár”.
Visszanézek, én e terhet nem bírom már.
|
|
V
Élt egy híres fáraó,
gyönyörű nő, csábító.
Rómára is szemet vetett,
meghódított vezéreket. |
|
H
Visszabámul a tükör, benne
arcom szürke lepellel fedve.
Én csak nézlek, de te látsz engem,
mindennapi tévelygéseimben.
|
|
V
Hozzád édes mesék
szálljanak,angyalokká
váljanak,szívedbe szép
emlékeket zárjanak! |
|
V
Éltem? Ezt is megéltem.
Éltem de meg nem értem.
Éltem érted,élhetetlen.
Régi álmaim megéletem,
|
|
V
Csak nézek a velem szemben lévő hófödte csúcsra…
De nem látom, mert belül belemerengek a múltba…
Honnan, miért jöttem, mit értem el és ki is vagyok?
Azon gondolkozok, mért nem segítettek angyalok? |
|
V
Hova sietsz, kihez?
Hancúrozz velem!
Fáj talán a szíved?
Gyógyít a szerelem. |
|
V
A fény kihuny, lent alszik a város,
az alkony festménye varázslatos.
Mintha vér folyna a Föld peremén,
benne fürdik a Nap majd aludni tér.
|
|
V
Létezel. Ha papírra lehelem e szót, meginog
Bennem valami a csobogó vér és a bordákba
Keresztespókként kapaszkodó lélekgomoly között;
Talán az álnok kétely álnok atkája mocorog, |
|
V
Gyere, üljünk az almafa alá,
felette az örök kék ég tündököl,
az igazság szelében, hol talán
érzéseink talánya üdvözöl. |
|
V
Szeráfim ékkövekben léleknyugalom
Gyémánttüzekben hamvadó szívcsobbanás
Gülbaba rózsái ibolya szerényen. |
|
V
Festői tekintet, a végtelen égboltra,
suhanó, hulló kő, meteor-zápora.
Lelkeknek tisztuló, hatalmas királya!
Jézusom, itt vagyok, csillagok árjában. |
|
V
Simogasd a lelkét, amíg teheted,
mert lehet, hogy holnap már késő,
nyújts vigaszt, hiszen igazán szereted
légy mellette, akkor nem fél Ő |
|
V
Esti csönd vágtat dübörögve,
Ciripel a szomszéd tücske.
Békesség, csend honol a tájon,
Oly szép, nem kéne, hogy fájjon. |
|
V
Az ókori bölcsek,
Szokratesz, Platon, Arisztotelesz
tisztelték az ész parancsát,
a lét titkait kutatták. |
|
V
Kigyúlt a drága Nap, a felhőn áttüzelt,
a lángja falta csak a vattapelyheket,
a díszlet szép legyen - most erre úgy ügyelt -
s hogy fénnyel töltse meg az égi kelyheket. |
|
V
Itt hagytad búcsúcsókod
Elvitted szép emlékeim.
Küld vissza emlékkönyvem,
vagy inkább menjek él érted. |
|
V
Szépség,fájdalom,erő,
kemény akarat,
az utolsó szó bizton
Neked marad ! |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 30. szerda, Jeromos napja van. Holnap Malvin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|