|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Végzeted könyve nyílik ki előttünk,
lapjain utaznak ódon évezredek,
- hadjáratok dicsfényét hagyva örökül;
szépséged messzi földek útján érkezett. |
|
 M
A távolban gólyákat láttam,
kakukkszót hallottam ! |
|
 M
Borzalmas ez az időjárás,
Egyszer hideg, viharos ,
Máskor meg ragyogós,
kell ez nekünk? |
|
 M
Ábrándos szemeid,
eszembe jutottak,
gondolataim még
éjjel is Nálad jártak.
|
|
 M
Megéltem közben
néhány holnapot.
Volt köztük jó és
fájdalmas idő, |
|
 M
Egekig érő fákon megpihennék,
onnan a tájba belegyönyörködnék,
ahogy pompában szirmot bont a tavasz,
rétek illata méheket csalogat. |
|
 M
Zápor zuhan a zöld sivatagra,
sárga - piros az új tulipán,
szirmának bársonya kunkora már. |
|
 MM
Rügyekbe bújt a fény,
a melegvő remény,
|
|
 MM
Amikor a szénfekete szövetű magas égboltív
Minden tajték-ránca lomha síkfölddé idomul;
Amikor ezer-millió éji lámpásban zúgó szív
Szikrát szítván a kéj vágyódó bölcsőjébe hull, |
|
 H
Nem szeretlek csak azért, mert vagy,
és nem kérem, hogy szeress végtelen,
csak egyszerűen szeretlek, az érzés el nem hagy,
szeretlek, mert szabad, mert létezem. |
|
 H
Megindul a tavasz
szívünk örül a fű zöldjének,
a madarak vidám füttyének
|
|
 V
Csak ült a szobában, már nem nézett rám,
szemei kutatták a mennyek otthonát,
tudtam, éreztem, bár nagyon félve tán,
utolsót dobbant szíve, néztem ostobán. |
|
 V
Szarvascsordák, ha szelíden rajzanak
csaholnak ordasok, ma nem alszanak...
Rémisztőn üvöltenek a Hold felé
mintha az, bánatukat megértené. |
|
 V
Hiába is hiszed, hogy képes leszel rá,
életed pajzsként a nemtörődömség fedi,
hiába bújsz el, s hallgatsz ma már,
egyszer a sötét ködben fogsz szenvedve elveszni.
|
|
 V
Ünnep van, fennkölt a hangulat,
hősök voltak a márciusi ifjak.
Petőfi szobránál fejet hajtanak.
Kossuth szobrához virágot hoznak. |
|
 V
Én nem viszem az ágyba
a reggelit s a kávét.
A konyhában várlak,
de előtte beszólok |
|
 V
Elillan a boldogság,
mint a tarka lepkepár,
nem marad más utána,.
csak az unott magány.
|
|
 M
Szívem fölé kötözött Talizmánnal... de kulcs nincs,
Csak az örök-öröktől űző hatalmas ősi vadász: a vágy, |
|
 M
Figyeltél-e már lassú hervadást?
Éreztél-e magadban sorvadást?
Melyik fájt jobban test vagy a lélek,
lázadtál-e, hogy rövid az élet? |
|
 V
Urunk gyönyörködik az emberben,
alkotása csúcsa a női nem.
A férfi szeme rajta, - ez igen!
Jó, hogy Isten nőt teremtett nekem. |
|
 H
Nem tudom a választ kicsim,
pedig úgy szeretném
látni azt, hogy hol jár a fény
az égbolt kék peremén
|
|
 H
Meghitt magyar Március
Újra itt terem,
Látja, hogy álom lett a Múlt,
Rideg a jelen.
|
|
 V
Hol van a szerelmed frissítő tava,s
hol van a szád édesen becéző szava? |
|
 V
Szabadságunk születésnapja
Március 15.
Büszkeségünket dagasztja
költészetté lett malasztja. |
|
 V
Nekem a Szabadság nem hófehér galamb
kinek szárnya közé befekszik az élet -
ég felé röptében már nem láthat rétet
a fák összemennek, megszűnik az alant.
|
|
|
|
Ma 2026. szeptember 30. szerda,
Jeromos napja van.
Holnap Malvin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
