|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Nem lehet, hogy soha többé
ne nevess velem,
nem lehet, hogy sűrű köddé
váljon a szerelem, |
|
 V
Az ég ráborult a földre,
látóhatár vette körbe.
A föld hegyeket szúrt ködbe,
eső szitált a vizekre. |
|
 V
Ezerben István
Alapított országot.
Magyarországot. |
|
 V
Szívemben ,mindig él a tavasz
Csilingel,mint egy kis harang !
El ne aludj,már- már itt vagyok
Már a kertek alján kopogtatok |
|
 V
A koldus jó nagyot ásított,
ilyentájt minden bolt zárva volt,
tepertős pogácsát áhított, |
|
 V
Az se baj, ha csak egy műszerész
ki női szívekhez ért, ez is elég.
Nem fontos a nagy ész, lehet segéd
Beérem, csak legyen szeme szép. |
|
 V
Édes szédület mely fogva tart
eltévedt rémület, mely felkavar
csendes szó bóbiskol ajkamon.
Elfáradt, lelassult dallamon |
|
 V
Apollón játéka megigéz,
múzsái nyomán örök a dal,
Táncot járó lenge szél a hegy
ormán oly kihívón kacér . |
|
 V
Te leszel az életem kis virága
öntözlek, hogy el ne hervadj szívemen,
nincs szükségem csak reád, lelkem kitárva,
szeretlek, gyógyír vagy, más úgysincs nekem |
|
 V
Hát rajzold át a holnapot, ébressz fel!
Keveredj szerelem bódító ízével
Szép szemed vágya simogassa arcom
legyek benned újra, húsból-vérből asszony |
|
 V
Kicsim: a szíved az ecset, minden dobbanása szivárvány.
Tiéd a világ összes színe, ott van benned minden;
Fesd hát színesre a szíveket, s oda minden bú és ármány,
Fesd színesre a fákat, legyen varázslatos éden, |
|
 V
Mint eltévedt csillag a téli égbolton,
váratlan beragyogsz ablakomon.
Arctalan álmaimban már szerettelek,
a valóság szebb, mint a képzelet. |
|
 V
Szombatra virradóra egész éjjel esett,
hirtelen jött a vihar a dombokon,
villámtól volt fényes a felhők hegye,
lobogva világított át az ormokon. |
|
 H
A hangod éltet, mosolyod erőt ad,
A pillantásod meghitt tűzzel éget;
Szeretlek Téged!
|
|
 H
Emlékszel az érzésre?
A gyomor tájékon bújó rezdülésre?
A torok szorító várakozásra?
A mindent elemésztő varázsra?
|
|
 V
Mennyire vágyta, de másfele fújta a sors szele őt is.
Felfele szállna, de fél - kongat az óra a vén.
Szűk az idő, ma is annyira fojtja - ha nézi a kőrist-
felrepedezve a múlt, ölbe a két puha kéz, |
|
 V
Hitvány testem por és hamu,
pusztulásra ítéltetett.
Lelkem anyagtalan szellem, tabu:
megvilágosodott lehet?
|
|
 V
Nem hagyhatsz itt,amikor még
rózsánk csak egy pici bimbó
tavasz érleli és nyitja,
ez a titok, egy szép címszó!
|
|
 V
Szeretőmnek nincsen párja,
Hajlítható vessző-szála.
Édes, meleg csókkal keres,
Hozzám bújik, bókol, szeret.
|
|
 V
Egyszer még keresni fogjuk egymást.
Mindketten átkelünk az idő zuhatagán,
gondosan takargatjuk a változás vágta sebeket,
s gyönyörrel arcunkon hazudunk egymásnak szépeket. |
|
 V
Esik az eső, nagyon,
lepereg az arcomon,
titokban könnyezem,
de nem látja senki sem. |
|
 V
Korán ébred a nappal,
imát hint egy pappal,
a föld küzd a faggyal,
világot tapogat egy vakkal, |
|
 V
Pillanatod élményét húzod
Magad után... folyvást vontatod.
Addigra már ez a tiszta múlt
És a pillanat, régen elmúlt. |
|
 V
Mint zabolátlan pirkadatvörös musztáng-ménes
Vágtat szabadon a puszta sárga kövein át;
Mint ősz ecsete pettyezte folyam zúg az édes
Szeptemberi esőnek avarszatén fátyolát |
|
 V
Merj Élni!
Hisz oly csodás minden!
Félnivalód nincsen.
Korlát Te Magad vagy, |
|
|
|
Ma 2026. szeptember 30. szerda,
Jeromos napja van.
Holnap Malvin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
