|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Olyan nehéz és bakhátas az élet,
Göröngyös az utam és túl nagy méret,
Mint a fáradt gulyáson a cifraszűr.
Miért érzem magam kellemetlenül? |
|
 V
Üres a papír…
A kezem ölemben.
Emléked idézem
A langy nyári estben. |
|
 V
Peregnek a könnyek, mi az a vétek,
mit egy ártatlan csöppség véthet?
Csak ülök dermedten, bénán,
kezet ki emelt rá, mit várt? |
|
 V
Esély az otthonnak,
... jó a könnyben.
az utódok holnapja,
a magyar szívekben ! - |
|
 V
Oltalmazz,s
véle emellek
fel,igaz hittel,
szerelemmel. |
|
 V
Örülök, hogy újra szépnek
látod a csúf életed,
gyönyörű, szép, tiszta lélek
érezned kell, szép lehet |
|
 V
Aranyszálak hálózzák
be a végtelen teret
Ég és föld között
szárnyaló dallamok |
|
 M
Kit érdekel már?
az emlékük nem fáj,
jó rájuk gondolni,
ha már az ifjúság elszáll! |
|
 H
Látod, elég egy röpke szó;
szavad zamatos, íze jó,
elég ha hallom, jóllakom -
te vagy a féltett holnapom. |
|
 M
Kezem a kezedbe nyújtom át,
Lelkem a lelkedben egy táguló világ.
Félhomályban bujdosó édes vágy,
Csillagfényben játszó égi varázs. |
|
 M
Garantálom, megtalálom
egykori városom,
emlékezetem átoson
régi utcáidon. |
|
 M
Mit tehetek, ha meghal a szívemben,
Melegség?
Ígéret?
Küzdelem? |
|
 M
elnéztem a vonuló felhőket
a madarakat melyek repültek
lassan és iszonyú magasan
prédára lesve és mozdulatlan |
|
 M
Belépve a házunk kapuján,
meglegyint egy csodavarázs.
Node nem a felvágásra váró
tüzifa adja ezt, hanem az a szálló |
|
 M
Szemforgató idők, némaságba fulladtan.
Ripők, klónozott zsebi babák,
sápadt kötélnyelők, spárgabohócok. |
|
 M
Remélem, az ügyeim végére kerülnek igazságos pontok,
S lesznek kárpótlások! |
|
 M
tudást keresek
elém-került könyvben.
Benne fellelek
rejtett titkokat.
|
|
 H
Nézd velem a csillagokat
egy romantikus éjszakán,
hajnali szél mit suttoghat,
hallod? Oly' szép lesz még talán. |
|
 H
Sokszor a boldogság a semmiből születik,
onnan, amit rég kiszáradtnak véltél,
olyan álom, mire tekinteted ülhet itt,
érzelem, mi előtted zárt, mi elöl kitértél. |
|
 V
Gyújts meg egy gyertyát, nézd az apró lángot,
lásd, hogy a szívekbe szép fény költözik.
Lelkekbe ültess víg, remény-virágot,
mely mától megnő, mert hittel öntözik. |
|
 H
Távol vagy, s úgy vágyam tántorog,
bánatom így lassan megkövez,
míg reményem csendben kujtorog. |
|
 H
Óh közös múltba bicskámmal rótt emlék!
Te nyári nap hevítette tüzes csókkosaram!
Barna domborulatok verejtékitatott illatai,
Amikor a testnek szaga nem, de illata van! |
|
 V
Tél szívében virág nyílik,
mosolyában vakon bízik,
meglehet, tán’ naív a lelke,
a tél becsapta, vagy meglepte? |
|
 M
Aztán az opálos fényből
lassú méltósággal
ezüst pihék szállnak alá lágyan,
fehérlő csipkével vonva be a tájat. |
|
 M
Talán valahol égi élmények
terelnek tovább, s a megszépült emlékek
dacán túlléped önmagad, |
|
|
|
Ma 2026. október 01. csütörtök,
Malvin napja van.
Holnap Petra napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
