|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 V
Hagyok játszi könnyedséggel messze magam mögött,
Azúr tengerek leviatánján suhanok
A tűnő horizont vöröslő árnyéka fölött.
És túl minden való határon: boldog vagyok. |
|
 V
Még, hogy a sok tányér,kanál csörrenés?
Nem emlékszem, tudod, hogy miről beszélsz?
Az csupán csak egy kis múló hangulat
Mely inkább tovább fokozta vágyamat!
|
|
 V
illatod:
virágos kerteknek
legszebb rózsáját
árasztja.
|
|
 V
Kiválasztott fa lett a kedves Fenyőfa,
Messzire hirdeti, hogy mily ünnep van ma
Álmában sem hitte, hogy így fog ragyogni,
A Kisded Jézuskát ő fogja hirdetni.
|
|
 V
Tudod-e azt, hogy igazán mennyit ér
a szerelem, s nem egy könnyű sétatér?
nem csak édes, csókos beszélgetések,
hogy megduplázzák értékét az évek,
és külön jutalma van a hűségnek?
|
|
 MM
Hajad hullámzó szőke búzatenger,
Szemed, mint halvány ibolyavirág,
Karcsú, sudár vagy, mint az ifjú fák.
Elmentél. Nyugtom, álmom veled ment el. |
|
 V
Mert másmilyen. Megváltoztam, igen. Más lettem, s boldog.
Kik levedlett-bús énem siratják: ők a bolondok. |
|
 V
Szent karácsony napján örüljön az ember,
vigadjon a mennyben a sok apró gyermek. |
|
 MM
Finom-szavú csendes lélek
ha betéved angyalszárnyon,
gyógyulást hoz érintése, –
hangja öröm-puha álom.
|
|
 MM
„Adjál már ,
A gyomrom az evésre vár,
S az eszem azon jár” |
|
 M
Amikor elnyel majd a sírhalom,
vigyázd léptüket, őrangyalom!
Jusson majd idődből, pillants rájuk,
hogy s mint megy sorsuk, sír-e szájuk, |
|
 M
a megszokás megzaklat
ködöt átszúró hegyorom
nappalra szűrődő álom
magam elvetélt magzat |
|
 M
A múlt emlékéből térjünk a jelenbe,
Hisz előttem a Sárrét festői szépsége.
Szabadkígyós impozáns Weinckheim kastélya,
Melyben nyárig működött egy szakközépiskola |
|
 M
Poros utcák,
de
tiszta kispadok, |
|
 MM
A vár csak-csak épül,
Építőkőről-építőkőre,
Ahogy az egész Ő lesz,
Karjaid, a karjai, szíved az ő szíve,
Amit egyetlen fonál tart össze...
|
|
 MM
Véres szőnyegen fekszik már Fernész,
Hagyj békén lelkem, távozz tőlem el félsz. |
|
 V
Hideg a szél, csillag ragyog
Úgy fázok, hogy majd megfagyok.
Hallgatom a csendnek szavát,
A hidegben didergő fát. |
|
 V
Még megremeg a szívem,
s kezemben a toll,
- őszinte vagyok -
nehéz leírni mit érzek
mit is gondolok.
|
|
 V
Az ember régebben öt között
biztosan hármat is talált.
Ám ebben a cudar világban,
nagyon ritka a jó barát. |
|
 V
Ahogy kisüt a Nap
És elfújja a szél a fellegeket
Netán a hó is elolvad,
Mindenki Tavaszt emleget! |
|
 V
Akard, ha valamit nagyon akarsz,
de kezed ilyenkor kulcsolva tartsd,
mert ha őt erődhöz társadnak hívod
nem csalódik Benne, ki eddig is bízott! |
|
 V
Szeretnélek még újra látni,
messze sodort a sors szele,
az úton kézen fogva járni,
és nem tévedni el sose.. |
|
 V
Ne add könnyen életedet, harcolj érte
fájdalmadat oszd meg velem, szépen kérlek
vigaszt nyújtok, mert tudok, lelked könnyebül,
arra gondolj Te soha nem vagy egyedül.
|
|
 V
Dalol a jégszív, mellette óriás fenyő óvja,
Hósapkája alá pajkos szél furakszik.
Míg,ablakon át a gyertya fény ki nem alszik,
Vigyázva áll, s ezüstbe vonja álma, fagyos holdja
|
|
 MM
Zúzmarás ágon zenél a szél
Penget harsányan téli zenét
Jég körmei alatt hangjegyek
Karcos vad táncba kezdenek.
|
|
|
|
Ma 2026. június 11. csütörtök,
Barnabás napja van.
Holnap Villő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
