|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 MM
Ne vádolj, mert megérintett hajam illata,
s benned vágyat ébresztve tova szállt,
s, hogy ringó csípőm elkísér
lehunyt pilláidon át. |
|
 V
Nem fáj már az "Isten veled",
egykor nagyon szerettelek,
vidámságot kaptam tőled.
Hírt alig hallok már felőled...
|
|
 V
Dobd le a szürke bűnfoltos gúnyád,
hófehér felhők gyolcsa vár ma rád,
fürödj meg a menny tisztító tavában
és máris szárnyalhatsz angyallá váltan.
|
|
 V
Bezárva örökkön magánya bús várába,
Ahol a remény hallgatag, beteg, és kába.
Ti, ó, királylányok, a csillagokra vágytok,
S nem látjátok: a tükörüvegben kik vagytok, |
|
 V
A kocsma falán tévé, lapos fajta,
Bámulja két öreg,
Az egyiknek cigit szorít az ajka,
Sok foga nem lehet.
|
|
 V
ha robbantnak terrorista csendek
röpülnek a leszakadt hajnalok
pupillámon tájcafatok lengnek
s a versírással lassan haladok |
|
 V
hómeleg álompaplan
alatta lüktet az élet
mennél tovább nézed
|
|
 V
Rideg világ valóságába ülteti álmomat a képzelet,
Hogy közelségét örökké érezhetem, mindez igaz lehet.
Az észérvek ádáz zúgolódása már nem vár és remél csodát,
Hisz lehetetlen megfékezni szívem tüzes ámokfutását.
|
|
 V
Mikor Arkhimédész fürdött,
Kádjában, mely természetesen az is Görög ...
Sokat szeretett gondolkodni ott,
S észrevette milyen könnyű és lebeg.
|
|
 V
Hideg az idő felénk,
Ködös a levegő,
Sok a gyorsan tekerő,
|
|
 V
Elszaladt az idő,
Megtépázott a végtelen,
Elfeledted midőn
Volt fontosabb az életben. |
|
 V
Meseszánon Ősz apóka,
messzi földről jön közénk.
Arcán deres, nagy szakálla,
rajta piros öltözék.
|
|
 V
szeretetben élhetnéd, ha velem maradsz,
Elmúlik karácsony, de Te tovább szaladsz.
Elveszett álmokat kergetsz, Te is tudod,
E két napon kívül még eszedbe jutok? |
|
 V
A dohos üregekben
egy-egy holt lélek kószál,
méltó temetésre vár,
kit rég elvitt a halál, |
|
 V
Az ellopott időt, a hátrahagyott múltakat,
Az elveszett derűt... oly sok illanó pillanat; |
|
 V
az öröm hevétől, felolvad
gyantacseppben az üdv és a malaszt.
Így jön, gyertyák fényében közelít. |
|
 V
Kár a percet vesztegetni,
jer vigadni jó barát,
zengő dallal, nótaszóval
várunk minden cimborát. |
|
 V
Bensőm izzik vérvörös lángtól,
tapadj rám, te szerelmi mámor,
s ne engedj el, égessed lelkem,
hisz így tanulhatom meg szereteted!
|
|
 V
Kegyelmes Istenem,
imára kulcsolom kezem.
Érte imádkozom én,
kinek lelke oly sötét.
|
|
 V
Megy a szegény ember
Fáért az erdőbe,
Kezében fűrész és szekerce. |
|
 V
Milyen jó lenne,
ha velem aludnál,
s hoznád a kávét
álmos reggelen,
|
|
 V
Rénszarvashad repítette
Angyal szárnya melengette
Csillagfényes esthomályban
Várja gyermek sok kis állat. |
|
 V
Angyallal álmodtam éjjel,
Nézett gyönyörű szemével.
Lelkem repdesett a mennybe,
Egy kis virág volt kezébe. |
|
 M
Alatta hömpölygött az áradat
Elszörnyedve nézte a házakat.
Nagyott reccsent alatta az ág,
A tajtékzó vízben találta magát. |
|
 M
Hólepte padhoz nem vezet lábnyom
elmúlást sóhajt az Élet, a szél viszi távol,
ahol a hegycsúcsnak kalapja sem zöld,
ahol a semmi közepe is jégbundát ölt, |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
