|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
 V
Már nem fogok többé,
Szomorú verset írni,
Nem fogok keserű könnyet sírni,
Nem kesergek én már senkiért!
|
|
 V
pedig a tél sem kint, itt belül
valahol a létemben hullatja puha,
csillag-csillogó pelyheit, velük betakar,
ha tavaszra elolvadva messze száll,
kivirágzik kertemben a gyöngyvirág
|
|
 V
Megsirattam őt magamban,
róla álmodtam,
Ezt a verset emlékére
gyászdalnak írtam.
|
|
 V
Rendezgeti nagy puttonyát,
jusson minden gyereknek,
számlálgatja a csomagját,
nem hagyja, hogy elfeledd! |
|
 V
szürke páráktól hogy szuszog az ablak
elborzong egy levél sárgán rajta ballag
tömött pihepelyhet úgy szorít a papkan
steppel combjaira s míg levegőt kaptam
|
|
 V
Várj míg a Nap, felkel újra,
Fényét bontva, lelkedhez ér,
Érzed szívem minden vágyát,
Suttogja nekem az őszi szél.
|
|
 V
Éjjel ezernyi szem, nappal
Csak egy ragyog, egy,
Ám a világ fénye meghal,
Ha a Nap lemegy. |
|
 V
S álmomban a Napot
Próbálom elérni,
Hátha sikerül még
Egyszer szárnyra kélni. |
|
 V
Sötét van éjjel s most nappal is
csak a szívem az, mi belül világít, ragyog
A feketeség mélyén hajnaltól hajnalig
saját lámpásom én vagyok |
|
 V
Titokban szívből mást szeretni,
karjai közt igazán boldog lenni,
ne kérdezd mi az ok, miért az okozat.
|
|
 V
Talán még tobzódunk lázas gondolatban,
csak éppen a valót megélni tabu.
Mállik már a kedvünk, mint vízben a szappan,
bolyhos bársonyával betakar a bú. |
|
 V
Fehér köpeny, Ö az orvos,
megvizsgálja, bízzon benne,
visszaadja emlékeit,
nem lehetnek elfeledve... |
|
 V
Rengeteget segített Nekem,
S sokszor biztatott Engem,
Kedves felajánlását
szívből teljesítettem, |
|
 V
Érzem mosolyod,
Hogy nekem adod.
Nem beszél a szó,
Mégis olyan jó.
|
|
 MM
Új meséket írok, s hiszek a csodákban,
angyalok kísérnek égszínkék ruhában,
tündérekkel táncolok,átírok sorsokat,
ettől leszek egy napon mindenkinél boldogabb. |
|
 MM
Egy magányos ház áll, lenn a falu végen,
omladozó falán megbillent a tető,
ajtaját az idő ellopta már régen,
korhadt ablakán lóg egy rongyos lepedő. |
|
 MM
kezedben csönd a toll
földgöröngy az irka
örök elmúlásnak
sejtem mi a titka |
|
 MM
Bársonyzsinór hullott ölembe az éjjel,
gondolhattam róla: ez talán égi jel,
kapaszkodtam rajta lépésenként lelkesen,
szétfoszlott álom-karc települt terhesen.
|
|
 MM
Mint téli fagy, oly zordan,
marnak majd az évek,
csontokat összehúznak,
cserfes szívet érnek. |
|
 MM
Zúzmarás gallyakon szendereg
Az idő, fagyos decembert ítél,
Dér-ülte leveleken vajúdik a reggel,
Párás fénye csak zimankót ígér. |
|
 MM
Valami hiányzik...
hogy érezzem a ritmust Veled,
vajon milyen együtt élni,
tudunk-e együtt lépni;
jó lenne eloszlatni a kétségeket. |
|
 V
Vágyaim forrón kavarognak lelkemben,
Érzem vérem lüktetését ereimben.
Szívem egyre csak dobog, bár eszem tiltja,
Talán az Alkony lesz szenvedéseim írja.
|
|
 V
Gondolatom, tudod, hogy én szeretlek,
barangolj csak, ha ebbe kedved leled,
visszatérsz, ha ködfátyolod eldobod,
várok rád, hisz' együtt vagyunk boldogok. |
|
 V
Még ül csizmámon az előző út pora,
Önfeledt’ készülök a következő útra.
Dél-tiroli tájra,olasz földre indulok,
Hősök nyomát rejtik ott fehér Dolomitok.
|
|
 V
Édes kicsi szines cinegéim!
Boldog vagyok, hogy látom,
Ebben a nagy hidegben,
Nem fáztok,ágról-ágra ugráltok! |
|
|
|
Ma 2026. június 11. csütörtök,
Barnabás napja van.
Holnap Villő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
