|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
megszoktam már a mérsékelést
ahogy a tűzhelyen tekerünk lángot
odakozmált az alja és olyankor bántott
hogy nem akarózik enni |
|
 V
ÁLMAIM KAPUJÁN SÉTÁL A REGGEL.
VELED ÉBREDEM VELED ALSZOM EL.
ERŐS KAROD ÁTÖLEL, HANGOD ANDALÍT,
EGY KÉP ÉL SZÍVEMBEN, MI BOLDOGÍT. |
|
 V
Az élet egy nagy lóverseny.
Vannak győztesek és vesztesek.
Egyesek hendikeppel indulnak.
Mások meg élről rajtolhatnak. |
|
 MM
Istenem, mit tegyek,
merre menjek?
Nyújtsd felém kezed,
mutasd az utat,
a járható felé vezess! |
|
 MM
Lelke meg lett keseredve,..
Hazajött és lekent erre
egy nagy pofont nekem,
olyant, amitől az orrom vére
pofozó kezére bugyogva kifolyt. |
|
 MM
Ha egy holt szirom lehull a fáról,
bár virága oly hamvas, mint mindig,
a kelyhe porzásra vár s bájától
csapzott, de kedvességét leinti. |
|
 MM
Felszállok a géppel,
nekem a repülés az élet.
Szállok fenn az égben,
itt fenn szabadon élek. |
|
 MM
Ábrándos őszi reggelen elmúlás veszélye hal el,
lényed s az érzés mit kelt,
hullámain köszörült életét csorba élével,
élez át újra meg újra. |
|
 MM
Kőbe vésett rejtély, szivárványos út,
sors ködébe múló élet...
Tarka hajnal pírján úszó remény
Tündér-tavi álmok rejtekébe múlt.
|
|
 MM
Addig marad Nincspénzország,
Míg félénk akarat-morzsák
Nem fognak egymással kezet;
S el nem hisszük, azt, hogy
Lehet… |
|
 V
Vággyal teli új szerelem térj be hát,
kincs kezedben, tündökölve szerethetsz,
édes, kéjes percek fonnak téged át
gyengéd lénye, érintése kell neked.
|
|
 V
Mit ér az ember...?
Vajon mit ér az ember, ha nem szeretik
S gyakran megvetik,
sűrűn lenézik,
|
|
 V
Még reménykedjél,
Még álmodozz rólam.
Nem végeztünk végleg,
Számít minden sóhaj.
|
|
 V
Egy hang és semmi más nincs,
Bennem mégis ez egy kincs.
Emlékezem a múltra
Milyen szép volt a múltba. |
|
 V
Itt vagyok a város másik végében,
egész nap melózom, izzadság hevében.
Nem tudok semmit, nem hallok híreket,
elfutnak mellettem az informált emberek. |
|
 MM
- Első fogás nyakleves lesz!-
dörrent nagyapánk,
s orra alatt somolyogva,
hamiskásan mosolyogva
nézett le miránk.
|
|
 M
Nem jön álom szememre.
Egyik oldalról másikra fekszem.
Hogy legyen hely mellettem
Epedve várom már párom. |
|
 V
Már kezdődik a szenvedés, a küzdelem és az Élet,
Már félsz és úgy érzed csak ez a Szívdobbanás véd meg...,
Nem tudod mi vár, |
|
 V
Álmom, mint a valóság,
Ölelsz, csókolsz,finomság!
Jó volna, ha igaz lenne,
Ha a szerelmem közelebb lenne!
|
|
 V
reményem még nem veszett el,
hátha
valahol megtalálom, amit keresek,
|
|
 V
Nagy csalódás ez a számomra,
Viszont próbálok úgy tekinteni rá,
mint egy kellemetlen,ámde
Gyorsan elmúló álomra. |
|
 MM
Álmomban
nagy házban éltünk,
fiatalok s a vének,
mindennap meleg kaját reméltünk -
s hogy segít a fohász az ének.
|
|
 MM
Mikor ember elé probléma kerül,
Esze diktál, és szíve csak hezitál.
Csak is hasznát hajtja kíméletlenül,
Az se számít, ha mindenki megfeszül. |
|
 V
Engem fa, fű, bokor tanít,
meg dűlőutak pora, mit
még szekérkerék döcce ver, |
|
 V
Kinézek most az ablakon,
Holdasszony sétál fenn az égen.
Keleten felkelt már a Nap,
s szerelme arcát nézi éppen. |
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
