|
Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
M
Még béke van, csak gyakorlat,
ám de mi lesz holnapra?
Lesz-e időnk felébredni,
s gondolni a bíróra?! |
|
M
Csókos ajkak
mind egymásra találnak.
Keresik egymást.
|
|
M
A föld felett ma sűrű, renyhe köddel
jött el az est. Lehull Avonra.
Sötét folt dől előre, küzd a széllel.
magányos már. Bezárt a kocsma. |
|
M
Emléked bennem tétova kép,
múltba merültél,
miként kővé vált szívedben én. |
|
M
Uram isten!Miket mondok?!Gyorsan egy bort én megbontok,
S poharamba nedűt töltök,gyönyörűt és éltetőt. |
|
M
A delfinek lelki világa
nagyon szívmelengető,
|
|
M
Szivünk, lelkünk beleremeg
Szerelmünk álmába,
Ügy vágyódunk mindketten
Az igaz boldogságra! |
|
M
Benne élsz a szívében, most ezt érzed,
nem számít, hogy miért van így, nem kérded,
nem kell neki ezer férfi szép bókja,
csak Te vagy neki, Hozzád száll sóhaja! |
|
V
Csak hang legyen
és fény
tűnjenek el az arcok |
|
V
De ha félsz, csak feküdj mellém
Ha szívem a te szívedhez ér,
Szerelmünk majd mindent megígér...
|
|
Cs
már nem vagyok csak melegít a nap
olvadok nyári gleccserek alatt
felettem mint hegycsúcsot kerülő sas
álomban repülsz érinthetetlenül magas
|
|
M
Mit elhagysz a multat ne bánd
a hű szív úgyis visszavár
szived ide visszatalál. |
|
V
Az idő szekerén
Utazunk te meg én.
Csillagok honában,
A szívünk dalában |
|
M
Ajkad ajkamra rímel mindig
Bőröd virága nekem nyílik
Olvadni kezdek mosolyodnál
Lángod egyedül több a sokknál |
|
M
Az az hogy nem kérné ezt már egy jó ideig senki.
Nyár van,vagyis lenne, ám szinte őszt érez mindenki.
Menne nyaralni, pihenni az emberek jó része,s bizony
ez időtartamra a napsütés,s meleg igen jogos lenne. |
|
V
Mit felém nyújtott a változás;
S próbálom azt hinni,
Hogy a jónak árnyéka még reám borul,
S tajtékozni fog ajkamon ezernyi mosoly…
|
|
M
"Hiányzik a hajnali ködöt bontó vonat
csattogása, az ébredő peron világa,
a C-i kihalt resti bűn rossz kávéja íze,
az a szál virág - papírban -, mit legtöbbször a
a poggyásztartóba tettem, ottfelejtettem." |
|
M
Ragacsos szálai közt sikoltva, rángva
Roskad térdre a meggyötört idő
S fekete sarokban kuporodva várja
Hogy gomolygó sötétje, majd fejemre nő. |
|
M
majd úgy fogod
azután, ahogy áttetsző felhő
tartja a szivárványt, hogy díszítse az eget |
|
M
Rászokjak vagy leszokjak?
Ez mindig egy nagy dilemma.
Itt van például a cigaretta.
Ideje, hogy leszokjak róla. |
|
M
A természet nappal fényes,
S ilyenkor az embereknek kedves, |
|
M
"Ahogy minden lezajlik,
Semmi nem tarthat vissza,
Repülök Hozzád és
Tartlak karjaimban!" |
|
M
Kiszáradt patakok medre esőért eped,
a kertek földje térképet reped.
Kókadtan lóg a sok szomjas növény,
sárgul az élő kerítés-sövény. |
|
M
Tetszik neki, hogy lázban ég
ha ránézek a két szemem.
Eszében sincs eloltsa még
mit fellobbantott, jó tüzem. |
|
M
jó lenne, ha eljönne, és itt lehetne velem.
Egy olyan gyönyörű, szépséges leány,
aki most már oly régóta találhatna reám. |
|
|
|
Ma 2026. június 11. csütörtök, Barnabás napja van. Holnap Villő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|