|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 M
Kiszáradt patakok medre esőért eped,
a kertek földje térképet reped.
Kókadtan lóg a sok szomjas növény,
sárgul az élő kerítés-sövény. |
|
 M
Tetszik neki, hogy lázban ég
ha ránézek a két szemem.
Eszében sincs eloltsa még
mit fellobbantott, jó tüzem. |
|
 M
jó lenne, ha eljönne, és itt lehetne velem.
Egy olyan gyönyörű, szépséges leány,
aki most már oly régóta találhatna reám. |
|
 M
Kicsi szívem megremegne
minden baj elfeledve,
ha itt lennél velem megint,
szívem vágyik lelkedre. |
|
 Gy
S hol feketül a lomb,
madár dalba kezd,
elszáll és ott busong,
hol nincs csak kereszt. |
|
 Gy
Mikor fogjuk érezni,Te meg én,
A nyári,friss napsugár melegét?
Mikor lesz az,amit mi szeretnénk?
Mikor leljük meg,amit keresnénk. |
|
 Gy
Ősz jön,
puha árny,
megéltük -
sóhajtanak
házunk előtt a fák. |
|
 V
legyen béke szívben, ebben az életben
ehhez nem kell gazdagság, ékkövek hada
akikben van szemernyi szeretet,
elhiszik nekem,
|
|
 V
Kedvenc kutyánk Tutyika,
szeretjük, mert olyan kis okoska!
Néz ránk kedvesen, hűségesen,
Én Őt igazán kedvelem.
|
|
 V
Elmélkednék magányos toronyban
A lét értelmetlenségéről, vagy
épp értelméről. Hihetetlen nagy
a lista, melyről a lét dolgait, |
|
 V
Zokogó zápor fürdeti arcom
rongyosra tépett felhőkből hullón. |
|
 M
Üvölt a kapitány,
-Feszítsd a vitorlát!-
Hadd repítsen a szél...
A tenger beszél, |
|
 M
Valami hiányzik, jó kedvemet szegi.
A nyirkos kabát .a nedves ernyő.
A Kedves szava mely oly megnyerő.
Az idő homályába tűnt,s terpeszkedik a semmi. |
|
 M
Perzsel a Nap, sugara éget,
sosem felejtelek el téged.
Mézízű csókod itt él a számon,
emlékét őrzi a néma várrom. |
|
 M
Újra kezdeni mindig csodálatos,
mint piros alma a nyári ágon
nevetek rád. |
|
 M
Kacatok és lomok.
Egész nap rámolok.
Soha nem lesz nálam
rend és nyugalom. |
|
 M
Emberek csak úgy maradhatunk,
ha nem vádol örökké szavunk!
Bántottalak? Bocsáss meg kérlek!
Lelkünkben így maradunk szépek! |
|
 M
Jöjjön! Könyörgök.
örömöm Önhöz kötöz,
ösztön, köszöntöm. |
|
 M
Gondoltam, hogy körülírom, vagy félrebeszélek,
De talán egyszer én is őszinte lehetek.
Itt minden a félreértésen alapszik.
Mert sosem volt elég szavunk, hogy őszintén lássunk. |
|
 M
Játszik a júliusunk, kora őszt felidézni szeretne;
Hűvös hajnalokon ömlik a kósza eső.
Játssza az őszt hosszan, s megelégeli aztán;
Felszikrázik a Nap; s újra csak elkomorul. |
|
 M
amikor a leszakadt emeletnek
nyújtod kezedet vagy mégse
visszahúzod felhőbe égbe |
|
 M
csak hogy tudd
ott vagyok
minden
vízcseppes macskakőben |
|
 M
Te lehetnél úgy gondolom
életemnek temploma.
Szépségedet feldicsérni
zengne minden orgona! |
|
 M
ellobbanó proszektúra cetli,
volt-nincs, a múzsák halottak, |
|
 V
A legvégén lesz majd egy dal,
Ami a szívedhez szól,
Amikor már elvesznek a szavak,
S a valóság, ki vagy
|
|
|
|
Ma 2026. október 05. hétfő,
Aurél napja van.
Holnap Brúnó, Renáta napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
