|
Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
V
Hogy bírjuk a meleget?
Iszunk vizet, eleget!
Télen hideget szerettünk,
most napocska áll felettünk. |
|
V
Untig elég volna a magamé, még sok is
S mások hibája is mint guanó rád rakódik
Miért olyan elnéző a szív az agy ha szeret
Miért kritikus ha már felnyílik a szemed
|
|
V
Szívedben lüktetek, annyira szeretlek,
Mit hozzak le Neked, talán a kék eget?
Sólyom szárnyán repül Hozzád a gondolat,
gyöngyszem van szívemben, Neked adom oda. |
|
V
Szikrázó szerelem,magamat
neked megadom.
Kísérj el életem végéig
ez legyen a végső kegyelem. |
|
V
Egy nap Harun al Rasid olvasott
Egy könyvet melyben a költő mondta:- |
|
V
Lágy álmot hozó bolondos szellő,
Ki szíved rejtekében mindig táncol,
S mikor az életed sötét útját kéred,
A féltésnek nevében kőkeményen vádol!
|
|
V
Játszik a szívemen gitárod húrja,
minden akkordjával hajamba túrva,
mint Kószaszél az árnyas fák alatt,
úgy cirógatja mosolygó arcomat.
|
|
V
Csodás kékség, álmaim teteje
magasló bércek, egy képnek kerete
táncoló habok kékruhás tündérek
e kedves képbe mind belefértek, |
|
V
szétnéz a csönd, illő helyet keres,
a fűre dől, megnyújtózik a tág
puszta fölött. Delel a Hortobágy.
|
|
M
Gürcöltem eleget göncben,..
Szürcsöltem csöndben,
szörpben. - .lönccsel.. |
|
M
Zakatol a szívem, lehet, hogy meghalok!?
Folyton friss levegő után kapkodok! |
|
M
Merengve eget lesve,
nem veszthetem el eme szerelmet.
Szenvedem lelkemben keltett szerelmet.
ereje kegyetlen, |
|
MM
Poharak falán párás nyom, s koccan a jég,
Kockákon táncoló pattanó buborék.
Nyelni, és nyelni a mohó vágy tombol,rég!
inni s nem hagyni abba,inni, kortyolj még |
|
MM
Búzakalászok
arany köntöst öltenek
aratás napján |
|
MM
Pusztító jégeső volt
az őrjítő kánikulában,
most köszönjük meg,
hogy ezt adtad
vasárnap?
|
|
Gy
A halált választják a szép élet helyett,
feladják a küzdelmet a szerelem helyett.
Hacsak egyikük is megmenthető lenne,
talán egy boldog házasság jöhetne így létre. |
|
V
a naptól indul
bár szeretjük félhomályban
hogy el ne vonja
figyelmünket |
|
V
A folyó oly sebes,
sok szó, oly kegyes,
tiszta, nemes,
ha ered, |
|
V
Égő pokol most az egész völgykatlan,
vidékünkön ez a hőség szokatlan!
A szobámból ki sem bújok, azt hiszem,
verset írok, felforrt már az agyvizem.
|
|
V
csak kívülről nézek!
Lényegét, csak sejtem,
de sajnos nem tudom!
Túl bonyolult nekem!
|
|
V
Az "élők útján" - mégegyszer
szeretnél-e járni, ha nem
csinálhatnál másodszor
semmit másként? - fordult felém |
|
V
Még forróság dől a légkatlanból,
s a pőre bőrökre gyöngypermet ül,
De lám, már enyhe szellő élénkül,
hűs viharok fenyítik északról. |
|
V
Tudni illik, hogy mi illik,
nem érdekel senkit sem,
ugye milyen király vagyok?
Ügyes, okos, renitens!
|
|
M
Jaj, de sokat napoztunk, strandoltunk,
Csokoládé barnára barnultunk,
Egymás karjaiban lubickoltunk
Magyon-nagyon szerelmesek voltunk! |
|
M
Könnyem folyik az arcomon le,
Mikor a neved újra a szívembe karcolom be.
S én hagyom, hogy a kibuggyanó vér
Színesre fesse könnyemet, |
|
|
|
Ma 2026. június 11. csütörtök, Barnabás napja van. Holnap Villő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|