|
 Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 V
Tajtékzik dühében a tenger,
hiába kaszálnád,
mint a dúvad elrohan,
kacag rajtad,
|
|
 V
Önzővé tett a szerelem, ezt beismerem!
Unalmas előző életem elmúlt, elfeledtem!
Teszem a dolgom, kötelességből,
Szeretet nélkül, mert az már a Tied! |
|
 V
ahol a langyos estben délről
megtörik egy fodros hullám
elgondolom hogy milyen égöv
vár amikor végső este hull rám |
|
 V
Szóra nyitom ajkam,
De benn szorul a hang, a levegő is.
Így, szavak helyett...
Csak magamhoz ölellek.. |
|
 V
Én vagyok első a kezdet után,
én vagyok utolsó a vég előtt,
a béta vagyok és az omikron,
én láttam midőn Babilon ledőlt, |
|
 V
Szól a száj
és száll a dal,
dúdoló dalnokom
hallgatom a hangod. |
|
 V
Hogyha eljössz hozzám
majd egy holdas éjjel,
árnytesteden átsüt
a hold ezüst fénnyel. |
|
 V
Keringenék fényességed körül.
Szédelve zuhannék,megvakulva e fénytől.
Együtt rajongva,tovább keringve
szédülnénk bele a világegyetembe. |
|
 V
Különös érzés átjárta testemet,
Postás csönget, írjam alá nevemet,
Izgatottan bontottam iziben a csomagot,
Antológia borítóján A Nap tornáca ragyogott. |
|
 V
Ihlet néni bekopogott,
nejem gépet megragadott,
enyém a gép, menjél innen,
megszólított ily' kedvesen.
|
|
 V
Itt a puli nagy bundája,
bolha család új lakása.
Hívje ő a rokonokat,
befészkelik jól magukat. |
|
 MM
Fényes gyertyalángként
lobbansz Te fantomkép!
Intesz felém, mint köd
elillansz odébb!
|
|
 Gy
Szükségem van Reád
- nem értik a dalt,
pedig mindent elmond
mikor egyedül vagy. |
|
 Gy
Mikor a nyár legfinomabb szellője mardosta hajam szálait,
s mikor a tejfeles égbolt parányi felhője szárnyra keltette vágyait
a kigyúló Napnak, velem voltál, boldogan néztél szemembe,
és búcsúzóan hívtál ölelésre. |
|
 V
Egy szépen összeállított csokorral
sok mindent üzenetbe foglalhatsz.
Olyan csodálatos mint a vers,
Boldogan olvassa aki kapja |
|
 V
Szemeidben nem látok mást,
csak a hunyorgó parázs,
lemondó apró fényét
Kérlek akarj még....... élni. |
|
 M
Lehet, hogy ezt kapom most vissza,
Vagy talán más lehet az oka?
Még nem tudom! |
|
 V
Udvarokon patkány szalad,
szennyvízben ázik a pince,
megroppant a ház gerince.
|
|
 V
Altató dalt dúdoló Hold, körülötte csillagok,
Félálomba szenderülve, álmaim közt ballagok.
Legfényesebb tündöklése égi varázs fényének,
Remény szatén köntösét felöltötte békében. |
|
 V
Ó, ha választ kapnék! De nincsen felelet,
ámbár felhők ma nem borítják az eget,
a nap ragyog ott fenn csodatévő fénnyel,
és újra megtelik a szívem reménnyel...
|
|
 M
Ezzel kell hát boldogulnom,
Elérnem vele mindent, amit tudok.
Érzem, hogy hiányzol...
S mennék egy ölelésedért, bárhova... ha mondod. |
|
 M
Álmodozom:
arra vágyom, hadd legyen
egy kívánságom, |
|
 M
Csalódtam bennetek ritmusok, képletek,
öntsetek fejembe sok új ötletet.
Olvasok falunkon szebbnél szebb verseket,
utól érni őket soha sem lehet. |
|
 M
Puli bunda mint az erdő,
van is benne sok tekergő.
Kéretlenül beköltöznek,
de utálom az egészet. |
|
 M
Hidegen süvít a szél fenn az őrtoronyban,
Szabó Gábor honvédnak nagy-nagy bánata van. |
|
|
|
Ma 2026. október 04. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Aurél napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
