|
Vendég: 9
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
MM
Nem szól a Hang, mely mindig biztatott,
sötét éjszakákon utat mutatott,
téli hidegben átölelt lágyan,
lázas betegségben csillapított lázat. |
|
MM
úgy vágytam rá,
hogy húrjaim
megtaláljanak. |
|
MM
Áttetsző ablaküvegen keresztül
Felrobban egy érzés
Szemgolyóból záporként
Szóródik a félés…
|
|
N
Ha egykor az utókor megkérdi,
Ki volt egyáltalán ez, az ember?
Csak válaszolj nyugodtan így,
Egy hitében szilárd örök tenger!
|
|
N
Emlékszem ,mikor kicsi lányként oly izgatottan
vártam az állomáson,
hogy jöjjön már végre,
jöjjön már az a bizonyos kék vonat. |
|
N
- Nem fog ez fájni,
meg fogja látni!
...fogja a fogót,
kirántja a jót... |
|
N
Ha a barátom vagy, akkor
szeretsz.
Velem együtt mindenen
nevetsz. |
|
N
Nincs arra szó, amit tettél velem,
pedig én mindig segítettem.
Kezemet a kezedre tettem, úgy biztattalak, álltam ki melletted,
hogy a múltat örökre elfeledd. |
|
N
Ha szabadjára engedem vágyam.
Fejem zavart szegett a szárnyam,
S furán érzem magam,így frászban
Felkelve, keserűséggel számban
|
|
N
Mert semmit nem adnak ingyen
s szükséged senkire sincsen
ez a magány alja
|
|
Gy
Vajha visszaadhatnálak
bölcsőd ringató anyádnak:
Megszülnélek szerelemnek, -
de ölelni nincs már tested. |
|
N
Mindez miért?
Mert szenvedély? És mert hevít a tett?
Hogy több legyél, hogy nagy legyél,
hogy megismerjenek?
|
|
N
Szerelem láng és tenger
Sok buta szó nem kell.
Szerelem mindig érik
Azt bent a szívben élik. |
|
N
hegedű vonója húrral ég lábam előtt,
sárga avart dédelget az ősz,
fejem fölött sötét felhő, hószag,
kivárom a tavaszt. |
|
N
kérges a föld szíve és megreped
torkán akadsz ha elnyelhet a tenger
kihány egy messzi parton a lelked
nem kell így gyakorol kegyet |
|
N
Ha van hited,
hitedet Istenbe veted,
Jusson el hozzá segélykérésed,
hallgassa meg könyörgésed |
|
N
Sosem hittem, hogy én vagyok csak
kivel tenéked jó lehet.
Habár te mindig állítottad,
én értem csak jól testedet. |
|
Cs
még egészségben:
hitte örök marad mi áll
de megsárgul minden
mint őszi hullt avar |
|
Cs
Íme itt jön Don Qijote,
Nem lovon, csak pléhszamáron,
Megnézem, hogy él-e, hótt-e,
Kit kívántam oly sok nyáron.
|
|
Cs
Tündöklő szemeid megszólítanak
Csillognak beszélnek suttognak
Gyönyörű szavakat mondanak
Csillaggá válva ragyognak
|
|
N
Becsukom a szemem,s jön a jótékony zuhanás,
Elborít a varázslatos éj,s neszezve mondom,
Az elhaló imám , mint az álmodó mormolom,
Aludni, s bódultan szövöm vízióm fonalát |
|
N
levele hull-e mi őszökről itt maradt
a tölgy őrzi féltve mint zord fenyő
mely szúr hogy űzzön s ne végezze tűzön
s te peverzül gyűjtöd halott fa alatt |
|
N
Szavak nélkül
ott a padon a semmi
közepén
ültünk egymás mellett |
|
N
S mikor felébredek, a valóság oly kegyetlen, oly rideg
akár egy sötét pince, egy terem
melyben elrejtve van a világ összes kínja, |
|
Gy
Házasságban így kell élni
hosszú-hosszú éveket,
egymás nélkül mit sem érünk,
csak Te vagy nekem, s én Neked. |
|
|
|
Ma 2026. október 04. vasárnap, Ferenc napja van. Holnap Aurél napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|