|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Z
Mint könnyeken csillanó fénysugár
a Hold úgy ragyog át
éjsötét felhők bársonyán
s megtörik magányom komor falán |
|
 Z
Ott veszítek,
ahol nyertem.
Alakítok, irányítok, |
|
 Cs
Ha hiányzol, bosszankodunk,
azt se tudjuk, hova kapjunk.
|
|
 MM
Mellettem fekszel, engem nézel
Lelkem és a testem látni akarod
Nézz hát belém, amíg lehet
Talán holnap már messze szállok
|
|
 MM
Tudom,
halott virága ez a mának
az ész,
megállj parancsol a vágynak
|
|
 MM
kérded miért lett hosszabb ez a sor
a hóhért s bírót kérdezd ez a tor
melyen tombolt a düh a bosszú
megkövetelte halála legyen hosszú |
|
 MM
Egy Angyal szállt le az Égből,
de nem tévedésből!
Reád mutatott, és ahogy megláttalak,
Örökre Szívembe zártalak! |
|
 Cs
A test magára maradva
lankad, és talán csendesül.
De mondd - Te bölcs - a lélek,
az vajon hová menekül? |
|
 N
Imámban a pillanatok állnak
Teljesülnek érzéseim, vágyak.
Pillanatok sokasága bennem
Így kerek a világ is csak velem.
|
|
 MM
Gyere haza, úgy várlak már,
Hogy sűrűbben gyere hozzám,
Vigasztald a lelkemet, tápláld szerelmemet! |
|
 MM
Hogy hol a csúcs?
Nem tudom! Nem látni!
De nem szabad megállni!
Nem szabad pihenni!
Csak menni! |
|
 MM
Ablakomon ki tekint be most?
Falevél, felhők, kóbor macskák
A párkányra a szél idehord
Halott reményt és bogárcsordát.
|
|
 MM
Az égi hold
Míg párat moccan,
S egy vasmadár kiold,
Fénysebesen kirobban.
|
|
 MM
Csodás kertben járok,
hol ölelnek, körbevesznek az illatok, puha virágok.
Pillantásomat a Rózsa ragyogása ejti rabul,
Mely vörös színben pompázik. |
|
 N
S a tiszta forrásomat beszennyezem,
Így szomjan halok,
Csak add vissza látásomat Istenem,
Hogy utadról le ne térjek. |
|
 N
Szemeid kék íriszét most nem láthatom,
hosszú, fekete pilláid rabul ejtették.
Hamvas bőröd fiatalságát
játékos pír lengi át, |
|
 N
Fájó sebeimre gyógyító balzsamom
Kökény éjszakában megváltó csillagom
Sivár voltomban sugárzó reményem
Te vagy a minden, a legdrágább kincsem.
|
|
 N
Még el sem kezdődött
s te már feladtad
De én süket voltam és vak
nem hittem árulásodat |
|
 N
Seprűjét, mit régen lopott,
Megunta, hisz ütött-kopott.
Meg is hajlott már a nyele,
Röpüljön a fene vele!
|
|
 N
Ott is van még sok tennivaló
Dolgos kézzel kigyomlálható.
Mert ha gaz befészkeli magát
A gyomírtó akkor nem használ. |
|
 N
"s szemem lehunytam, rád gondoltam, az emlék még megfog,
/míg a kávé előttem kihűl - valahol a múlt is elpárolog/"
|
|
 N
Szégyen és gyalázat, csak lapít mindenki?
Magyarból felelni mégsem áll ki senki!
Húzza be a nyakát, esve már kétségbe,
Súgná már társának: „Állj ki te elébe!”
|
|
 N
Sorsom lehúz a mélybe,
Mely utólért végre.
Megállt az idő kereke.
Nem futok már semerre. |
|
 N
Pedig ott vannak
és
várják,
hogy elmédben,
naponta
meggyújtsd egy gyertya lángját
|
|
 N
Bálványra van szükségük az embereknek,
akit maguk fölé emelnek,
akitől félni kell, akit tisztelhetnek,
akit ezért nem szeretnek.
|
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
