|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
 Z
bár jó apám, ki megjárta a frontot,
már tudta, amit soha ki nem mondott,
hogy sáros az a dűlőút, fiam |
|
 Z
A magányos éneklő csalogány,
olyan,mint a bánatos árva lány.
Remete kunyhójára száll,
Napkeltekor már ott trilláz. |
|
 N
Nap sütött rám
A padlóról felálltam,
Megtaláltam Páromat.
BOLDOG VAGYOK ISMÉT NAGYON !!
Oly szép lett már minden napom.
|
|
 Cs
Szeme volt a jóság, őszinte csillogás
Érzékeny lelkében sok volt az aggódás
Gyerekei, unokái iránt végtelen volt szeretete
Tele volt féltéssel, aggódással az ő arany szíve
|
|
 Cs
Esőtől kopog a föld,
sárgára vált át a zöld.
|
|
 Cs
Amikor a Fény és az Árnyék összeér
Mögötted állok csendesen Én
Kezem lassan, lágyan nyújtom Feléd
A vágy vezeti puha válladon s a szenvedély |
|
 Cs
Síró álmok
Könnyező vágyak
Lebegve szállnak
Földre hullnak |
|
 Gy
Megláttalak s egy idő elteltével
testemben remegő vágy hevült...
feltört bennem valami égő hévvel...
valami vágy élőn,erővel feszült. |
|
 Cs
Este
a partra kimentem,
ruháimmal együtt mindent levetettem. |
|
 Cs
és mikor odaért unottan kidob majd téged
és elfut új csomagért a lokomotív-élet
|
|
 Cs
szerette szépen mind a nőt
formába öntött tért-időt
ki elveszejti önmagát :
mondj hát el értem egy imát!
|
|
 H
gyere még vissza bökd a lábam
itt hagytad a pórázt a fogason láttam
egy utolsó sétára vigyen el valaki |
|
 H
Nem adott a világnak több esélyt…
Talán igaza volt,
Talán mégsem;
|
|
 H
Egy nő...
..aki ezt a verset elindította bennem.....gondolait - fájdalmát - tolmácsolom |
|
 Gy
Az életem ördögi kör
|
|
 MM
átlátszó üveggömb
a csupasz alkonyat |
|
 H
Naponta kezeimben nyújtom át neki
Lelkem csupasz mezítelenségét,
Estére mind vetkezem vétkes bűneit
S hintem erény-magjaim szerteszét.
|
|
 H
Megöregedett az anyós,
Sűrűn festi ősz haját,
Szervezete is meggyengült,
Elkap minden nyavaját. |
|
 H
A kolozsvári utcákat járva,
Betévedtem a Botanikuskertbe,
Ott estéli világítást lelve...
Vasárnap volt, sétányai üresek,
|
|
 Gy
A szívem a karjaidban neked szeretne utoljára dobbanni... |
|
 Gy
Az idő hatalmas úr elmúlik a perc konokul,
de a lélek a gondolat őrzi minden percét e csodának |
|
 N
Ragyog a Napsugárban
a sokszinű fák levele,
megszépíti napjainkat,
a Tél előhírnöke.
|
|
 Gy
Lassan lehullunk az avarba,
utószor még, egymásba marva,
eljárjuk násztáncunk az ősznek.
|
|
 N
Felment a hegytetőre,
felállt a szírt szélére.
Elszállt, mint a madár.
Rendőrök találtak rá.
|
|
 N
Birtokomon mikor fel s alá járok,
Megesik, hogy önnön szavamba vágok,
Néha fel-felugrok a dombtetőre,
Lássák,hogy van a hulladéknak őre. |
|
|
|
Ma 2026. október 02. péntek,
Petra napja van.
Holnap Helga napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
